Új folyam XXI. 1-2. szám
Kodolányi Gyula
(1942, Budapest) költő, műfordító, irodalomtörténész. 1971–1990: az ELTE tanára. 1972−1973-ban ACLS-, 1984−1985-ben Fulbright-ösztöndíjjal az USA-ban kutat és tanít. 1987−1990-ben részt vesz a rendszerváltoztató ellenzéki mozgalmakban. 1990–1994: miniszterelnökségi államtitkár. 1992 óta a Magyar Szemle, 2010-től a Hungarian Review főszerkesztője. 2004–2009-ben az Emory Egyetem (Atlanta, USA) tanára. Főbb elismerések: József Attila-díj (2002), Príma Díj (a Magyar Szemlével, 2003), a Köztársasági Elnök Érdemérme (2005). Főbb művei: A létezés hálói (Amerikai költők, ford., 1990), Kentaurszárnyak (Esszék, interjúk, 1999), Táncban a sötéttel (Összegyűjtött versek 2002), Amerika ideje (Esszék, 2003), A hullám taraja (Esszék, interjúk, 2006), A fény rétegei (Esszék, 2010).
(Új folyam XVII. 11-12. szám)
Forgattuk egyre, és forgatjuk azóta is, az emlékek és vélekedések kaleidoszkópját, hogy az új meg új konstellációkból kiolvassuk: ki is volt ez a férfi...
(Új folyam XVI. 11-12. szám )
A mai igazlátók féligazságokat vetítenek tizenhét évvel ezelőtti helyzetekre. Holott a múlt visszahozhatatlan. Olyan felismerések, amelyeket tizenhét év sikerei és kudarcai izzadtak ki, nem kérhetők számon az egykori szereplőkön.
(Új folyam XVI. 9-10. szám)
Posztmodern - uralkodó életérzés és korszellem, amelyet élünk és átérzünk, élvezünk és gyűlölünk. Kerülni nem tudjuk, kultúráról szólva sem, hiszen egy kor és hely kultúrájáról nem lehet beszélni a korszellem jellemzése nélkül...