Felhasználónév: Jelszó: Elfelejtette a jelszavát?Regisztráció
Danube Institute
Magyar Fejlesztési Bank Zrt.
NKA
OTP Bank
Prima Prissima díj 2003
EEM
Príma-díj
Magyarország Barátai Alapítvány
Polgári Magyarországért Alapítvány
Batthány Alapítvány
NMI
Hungarian Review

Május

 

(május)



Döccent az év kereke: tavaszba léptünk, május van. Időnk fut ki a kezünk közül, fut ki a szívünkből, fut ki belőlünk; nem a mi időnk immár. A mai idő a fölgyorsult és folyton gyorsuló idő. Amíg a miénk volt, az emberélet ritmusához szabta lépteit, elegendő volt pár dús esztendő a világhódításhoz Nagy Sándornak, a Parnasszusra röppenéshez Petőfinek, máig elég a gyermeknek a világ megértéséhez. Csak nekünk kevés és kevesebb egyre, mivel annyi időmegtakarító gépet eszkábáltunk, hogy már egyetlen szabad percünk sem maradt. Időnk ugyanis a dolgok ideje lett, ahogy mi is lassan dolgaink zsákmányaivá váltunk. Életünk tárgyak előállításáért és elfogyasztásáért folyik (el), értékünkről is a dolgok döntenek, mégpedig saját pályájukon, a piacon.

A VERSENY, a piacon, szakadatlan és egyre kíméletlenebb. A régi tárgyak évszázadokig kitartottak, még a divatholmik is: a rizsporos paróka, a turnür, a bő gatya vagy a keménykalap. Idejük mára fölgyorsult. A mai tárgyak egymást ölik, s lökik ki a piacról. Amelyik nem fejlődik, nem szaporodik-burjánzik mint a ráksejt, nem terjed, annak vége. Egy sem tart szinte tavasztól őszig sem: ami ma modern, holnapra elavult. A divatcikkekkel együtt a gépek, autók, lakások, a hozzájuk tartozó eszmék, művészeti és politikai irányok, érzelmek, barátságok, szerelmek mind.

A FÖLGYORSULT IDŐ a tárgyak ideje, az ő őrülten pörgő haláltáncuk ideje. Ez egyre vaduló világszínházban legföljebb nézők lehetünk. Játszó időnk, saját időnk nincsen, nincs rá idő, mert a tárgyak mindent elhappoltak. Ha nem hajtjuk magunkat, hogy megszerezzük őket, akkor kikopunk a korunkból, ami e tárgyak kora. A mi időnk csak akkor lehetne szófordulatnál több, vagyis tény, ha föl mernénk lázadni tárgyaink ellen, de ennyi bátorsága ugyan kinek van még ebben a zsendülő tavaszban is?



« vissza