Felhasználónév: Jelszó: Elfelejtette a jelszavát?Regisztráció
Danube Institute
Magyar Fejlesztési Bank Zrt.
NKA
OTP Bank
Prima Prissima díj 2003
EEM
Príma-díj
Magyarország Barátai Alapítvány
Polgári Magyarországért Alapítvány
Batthány Alapítvány
NMI
Hungarian Review

A magyar építészet éve

Ybl Miklós 200. születésnapjára emlékezve 2014 hazánkban „Az építészet éve” névvel szerepelt. Okkal: a mester születésétől számított két évszázad során a magyar építészet az egyetemes építészet élvonalában állt. A klasszicizmustól, a városaink megjelenését máig meghatározó historizmus országépítő évtizedeit követve, rövid fellángolással a Lechner Ödön által jellemzett századforduló idején és a modern építészet kibontakozásának évtizedeiben egyaránt (még a rákényszerített szocreál éveiben is). Az emlékévre visszapillantva ismerkedjünk meg kortárs építészetünk néhány jeles és jellemző alkotásával, ismerjük meg a tervezőik nevét.
Ehhez az immár több mint 100 éves vezető hazai építészeti folyóirat, a Magyar Építőművészet 2014. évben megjelent tíz számát vegyük alapul: Szegő György főszerkesztő és munkatársai jól választanak és szakszerűen mutatják be a gazdag hazai anyagot. Ebből említek néhányat, mérlegelve az alkotások értékét és a kortárs magyar építészetre jellemző tendenciákat. Itt meg kell jegyezni, hogy a középületek változatos funkciójukból fakadó sajátosságuk miatt érdekességben felülmúlhatják a lakóépületeket, melyeknél gyakran személyiségi jogok is nehezítik a nagy számban megvalósult szép családi házak ismertetését.
A magyar építészet jelentős teljesítménye volt 2014-ben az 150 éves pesti Vigadó rekonstrukciója, A pesti Duna-part megannyi értéke között a romantika, találóbb megjelöléssel a Rundbogenstil jegyében mutatkozó épület Fesz Frigyes életművének kimagasló alkotása volt és maradt. Találóan jegyezte meg róla egy korabeli bécsi építész: „Látványa a »kikristályosodott csárdás«”. Az épület felújítása révén a régi homlokzat, a díszlépcső, a díszterem (melynek mennyezete a Vigadó egyik legszebb részlete) és az emeleti termek régi szépségükben mutatkoznak. A munkálatok során a felsőbb emeleteknél célszerű kiegészítések történtek, ezek közül kiemelkedik a budai panorámára nyíló kilátóterasz. A felújítás vezető építésze Fehérváry Rudolf volt.
Az év egyik legjelentősebb rekonstrukciójával most elkészült az egykor Ybl Miklós által tervezett Várkert bazár, a budai Dunapart és a budai vár együttes ékessége. Ez a főváros egyik látványos műemlék-felújítása, terveit Potzner Ferenc, Pottyondy Péter és Dévényi Tamás készítették. Az eredeti alkotást a mai igényeket szolgáló funkciókkal bővítették.
A fővárosban az Országház előtti Kossuth tér átalakítása, mintegy letisztítása az év egyik jelentősebb városépítészeti munkája volt. Jelzi, hogy itt áll a magyar politikai élet legfontosabb középülete. A sokrétű munkát a Tima Stúdió - KÖZTI Zrt, Tima Zoltán, Mohácsi Sándor, Németh Tamás és munkatársai tervezték.
Az 1836-ban elkészült, de a honvédtisztképzésnek csak 1872-ben átadott régi pesti Ludovika Akadémia épülete is megújult. A Pollack Mihály tervei szerint épült és egyben a magyar klasszicista építészet egyik legjelentősebb alkotása most elsősorban a Nemzeti Közszolgálati Egyetemet szolgálja. Külön bejáraton át látogatható a múzeumi rész is. Szalay Tihamér és Mányi István építészek munkáját dicséri, hogy az épület a korszerű egyetemi funkció követelményeihez igazított belső átalakítás után minden vonatkozásában sértetlenül felel meg a mai felsőoktatás követelményeinek, melyek az eredeti funkciótól mégis jelentősen különböznek.
Megújult, kibővült a budai Rudas fürdő is. Egymástól független feladattal sorakoznak a történeti értékű török fürdőtől a hagyományos úszómedencén át az új teraszfürdő élményéig szinte egy folyamatba szervezett egységek. A felújított homlokzat északról dél felé haladva tükrözi a változatos történeti bővülést-fejlődést. A Rudas fürdő felújítása mélyreható építészeti tisztulás, funkcióban és látványban egyaránt, az együttesnek a Gellért tér felé eső kis toldalék-csücske a mai építészet finom érzékkel alakított záradéka. Ennek emeletén az új kis fürdőmedence látványban szabadtéri kapcsolatot is jelent a Duna-parttal és a várossal.
2014 tavaszán elkészült a 4-es metró 7 km-es szakasza, 10 állomással a Keleti pályaudvar és Kelenföld vasútállomások között. A megállóhelyek belső építészeti kialakítása állomásonként eltérő, de kivétel nélkül tetszetős architektúrával mutatkozik.
Több, mint szimbolikus, hogy az építészet évében három, Makovecz Imrét idéző munka fejeződött be. Devecserben az újjászületés kápolnája, mely a 2010-es vörösiszap-katasztrófa emberáldozataira és környezetrombolására emlékeztet, és melynek építését még Makovecz Imre kezdeményezte. Architektúrája rokonságot tükröz a húsz évvel korábban épült paksi templomával, noha az épület annál jóval kisebb. Látványában a csúcsíves bejárat és a szárnyakkal szegélyezett karcsú torony, kompozíciójában a centrális templomtér a rokon.
Nem nélkülözi Makovecz építészetének vonásait a felcsúti Pancho-aréna tetőzetének alátámasztása az esernyőszerűen szétnyíló elemekkel sem. 2006-ban kapott megbízást egy alapítvány által működtetett labdarúgó-akadémia építésére egy régi épület lehető felhasználásával. A többszöri programváltoztatások miatt csak késedelemmel valósult most meg a 3500 fős, az UEFA-besorolás szerint III. osztályú stadion, mely elsőrendűen illeszkedik az erősen lejtő terepbe. A játékosok, a VIP vendégek és a sajtó a nézőktől is elválasztva közelíthetik meg a lelátókat. A hosszoldalnak a pálya felőli nézete 10 támaszával különösen tetszetős. Az építész tervező Dobrosi Tamás már a munka kezdeténél is Makovecz Imre mellett dolgozott.
Röviddel a 2011. szeptemberében bekövetkezett halála előtt kapott megbízást Makovecz Imre a csillaghegyi bölcsőde építésére. Első vázlatai Makó város akkor befejezés előtt álló bölcsődéjének koncepcióját követték. A hosszú éveken át Makovecz közvetlen munkatársaként dolgozó Kravár Ágnes, a mester szellemiségét jól ismerő és követni képes, de őt mégsem utánzó jeles építész, folytathatta a csillaghegyi munkát, bevonva ebbe Mike Dianát is. A bölcsőde magja a négy kör alaprajzú kupolás foglalkoztató terem, mindegyik kis felső bevilágítóval. A kupolatereknek a fa tartóbordák barátságos belső építészeti hatást biztosítanak, a hódfarkú cseréppel fedett tető az épület látványának karakterét szabja meg. (Az ismertetőt a Magyar Építőművészet találóan A Mester emlékének címmel jelentette meg.)
Magasztos funkciót elégít ki a debreceni Nagyerdőben épült Tudományok Palotája. Feladata a természettudományok magas fokú művelése, valamint szerteágazó ismeretek szerzésével a pályaválasztó ifjúság döntésének segítése. Az épület az 1912-ben felépült debreceni egyetem tervezőjének, Korb Flórisnak a tengelyrendszeréhez kapcsolódik, a régi komplexumnak folytatása és befejezése. Az új épület funkcióban is illeszkedik a régi egyetemhez, annak oktatói és kutatói is használják. A sokrétű feladatok között a biológia, a botanika, a fizika, a kémia és a csillagászat szerepelnek. Az előadótermek, a laboratóriumok és tartozékaik erősen tagolt épületbe foglaltak, mely a szép természeti környezethez egységes fehér falfelületeivel jól illeszkedik. A szép együttest Kovács Péter és Lengyel István tervezték.
A villányi Sauska borászat (2009-ben a Cuvée 6 jelű borukat Londonban a vörösbor kategóriában a legjobbnak minősítették) első ízben 2006-ban adott megbízást Sugár Péter építésznek, hogy borpincészete jelentőségének megfelelő épületegyüttest tervezzen, aki újabb megbízással 2013-ban bővíthette a pincészetet. Az így megnövekedett épületben a borászat sokrétű feladatainak megfelelően létesült, illetve bővült a tartályos erjesztő, a palackozó, a fahordós pince és a raktár. A kőhomlokzatos architektúra a gazdasági építészet egyik sikerült alkotása. A látogatók és a személyzet igényeit egyaránt kielégítő fogadótermekben változatos rendezvényekre kerülhet sor: tartottak itt már esküvői lakomát és disznóölést is! A gondos belső építészeti kialakítást kisebb képzőművészeti alkotások egészítik ki.
Debrecenben, a második legnépesebb magyar városban is igény volt egy megfelelő stadion építésére. Ez 2014-re épült fel, Bordás Péter tervei szerint. Az arénát aszimmetrikusan körülölelő lelátó és a nézőket fedő tetőszerkezet ötletes és tetszetős. Az új hazai sportlétesítmények sorában még meg kell említeni az új kecskeméti versenyuszodát és élményfürdőt (Mikó László építész terve).
Kecskeméten a Marosi Miklós tervei alapján 1980-ban megkezdett megyei kórházépítés ötszintes épülettömbbel folytatódott. Most az anya-gyermek, a szív-érrendszer gyógyászat, valamint a depandanszokból áttelepített osztályok, nemkülönben mentőállomás kerültek kulturált elhelyezésre. A T alaprajzú tömb a pavilonrendszerben is fűtött átjárókkal, minden szögletében az osztályok közötti jó kapcsolatokkal, a betegek ápolását szolgálja. Elgondolkodtató az előny, amit a 35 éve ezt az épületet alakító tervező ismeretei és tapasztalatai biztosítanak.
Építész részére különösen megtisztelő, ugyanakkor felelősségteljes feladat, ha saját növendékeinek kell hajlékot teremtenie. Ebben részesült Puhl Antal, aki Dajka Péterrel a Debreceni Egyetem Műszaki Karának mértékadó bővítését tervezhette, benne többek között egy új, nagy előadóteremmel. A bővítés koncepciója egy várható és kívánatos folytatásnak is a sarokköve. Az U alakú tömb fő homlokzata a kortárs építészet mintaszerű, nyugodt kompozíciója.
A Balaton-felvidéken, Badacsonytomaj felett épült a Szent István-kápolna, az erdőbe jól illő kőarchitektúrával. A kőből épített tiszta tömegkompozíció a tájba illeszkedés mintaképe lehet. A bejárat felett, a homlokzat síkjából csak egy kis visszalépéssel elkülönülő ék alakú torony az eget ostromolja. A három bevilágító ablakrésen beszűrődő napfény az oltárra tereli a belépő figyelmét. Udvardi Erzsébet szép festménye oldja fel Jankovics Tibor építész elgondolkodtató alkotásának szigorát.
Szép lakóház-építési példa a 2014. évben a budai Rózsadombon a Felvinci lakópark, mely a Bimbó utca tövében Virág Csaba építész tervei alapján épült, megkoronázva több évtizedes gazdag és magas szintű életművét. Erősen lejtő terepen, karéjos domboldalon, egymáshoz kissé lépcsőzött helyzetben áll a négy háromemeletes épület, szintenként három tágas lakással. A lakások déli tájolásúak, karéjszerű elhelyezkedésük révén pompás kilátással a városra és a Dunára. Az épületek enyhén ívelt erkélyei oldják fel a többlakásos épületek sokszor oly merev megjelenését. A lakópark megérdemli ezt a nevet, mert a terület tájjellegének és az építészetnek remek szimbiózisa.
Mivel a mai magyar építészetnek e kis csokrát a válogatás alapját képező folyóirat gazdag illusztrációs anyaga nélkül az olvasónak nehéz értékelnie, néhány lényeges következtetés érdekében, összefoglalásként magam terjesztem ezt elő. A legérdekesebb számomra az volt, hogy 2014. év legnagyobb értékeit – jogosan – a műemlékek felújításai képezik, eredetiségük tiszteletben tartása mellett, adott esetben új feladatokkal, a mai igényekhez illő bővítésekkel. A Vigadó, a Ludovika Akadémia, a Rudas fürdő, a Várkert bazár - az itt még nem is említett budavári honvéd-főparancsnokság, továbbá az Eiffel Palace és az Országház mellett a Duna-parton álló egykori Wellisch-bérházak mind ebbe a kategóriába sorakoznak. És valamennyi Budapest városképének előnyére szolgálva közvetve a turizmust is segíti. Dicséretes és örvendetes a sport építmények jelentős száma. A mindössze két kis templom remélhetően nem a hitélet visszaszorulását fejezi ki. Természetes és helyes, hogy az ország második legnagyobb városa, Debrecen gyakran szerepel.
Végül pedig, szabad legyen a szubjektív válogatásom hibáit még egy szubjektív saját értékeléssel is megtoldanom: megemlíteném, hogy én melyiket állítanám az első sorba, és melyek lennének, a zsűrizésektől ismert „finalista” alkotások, vagyis azok, amelyeknek az élre helyezése legalábbis megfontolandó. A Virág Csaba tervezte rózsadombi lakópark, a Rudas fürdő (a kis déli toldaléka miatt), és a debreceni Nagyerdőbe épített, a tudomány különféle ágazatait egyformán emelő létesítmény mellett nekem a badacsonytomaji Szent István-kőtemplom tetszett a legjobban. Perfekt architektúra, jól megválasztott összhang az építőanyag és az alkotás környezete között. Választásom annak is jele, hogy az építészeti értéket nem lehet az alkotás mérete alapján mérni.


« vissza