Felhasználónév: Jelszó: Elfelejtette a jelszavát?Regisztráció
Danube Institute
NKA
OTP Bank
Prima Prissima díj 2003
EEM
Príma-díj
Magyarország Barátai Alapítvány
Polgári Magyarországért Alapítvány
Batthány Alapítvány
Hungarian Review

A józsefvárosi távbeszélő központ

A töröktől felszabadított Pest környéke a 18. században népesült be újra. A létrejövő és 1777-től Józsefváros nevet viselő településen ebben az évben alapította meg Batthyány József hercegprímás a Szent József-plébániát, templomának építése 1797-ben kezdődött Tallherr József tervei alapján. Homlokzata Kasselik Fidél terve alapján 1814-ben készült el, stílusa már a klasszicizmushoz közel álló késő barokk irányzatot képviselte. Ezt változtatta meg a 19. század végi átépítés, amikor Barcza Elek tervei szerint barokk arculatot és díszeket kapott, a munkálatokat 1895-ben fejezték be.

A Szent József-templomról fennmaradt egy 1896 körül készült fénykép, amely tehát már az átépítés után készült. A templom körül levő Mária Terézia teret még földszintes épületek szegélyezik, azonban távolabb már emeletes bérházak is láthatóak, amelyek körülveszik a településmagot, középpontjában a templommal. Jól látható az a folyamat, ahogyan a korábban épült városközpont megőrzi a múltat, míg körülötte már az újabb elvárásoknak megfelelő házakat emeltek. A templom azonban őrzi központi szerepét, és nem csak méretében. Szellemi és eszmei központ, útmutató. Funkciója változatlan volt évszázadokon át, a rajta és a benne levő szobrok, oltárok és a kápolnák festményeinek igényessége is művészeti csomóponttá teszi. Azonban azt is látjuk, hogy az európai civilizációban megjelenő új építménytípusok, mint a reneszánsz városi palota, a barokk kastély, a klasszicizmus korában megalkotott múzeum, majd az eklektika korának színházai között is vannak olyan épületek, amelyek a funkcionalitásuk mellett építőművészeti értékkel is bírnak. Ezt látva joggal merülhet fel az a kérdés, hogy a modern kor tömegével előállított elemi iskolái és az ipari, gazdasági célból létrehozott építményei lehetnek-e – vagy köztük van-e – építőművészeti alkotás?

 

Józsefváros új épületei

 

A Szent József-templomot körülvevő téren a 20. század elején számos új ház épült a régiek helyén. „A Mária Terézia-tér és a Baross-utca sarkán levő régi plébánia-épületet lebontják s helyére nagy iskolát építenek. Abban az épületben helyezik el a józsefvárosi plébániát.”1 – számolt be az építkezésről 1910-ben a Budapest újság. Az építkezés 1909-ben kezdődött, és 1911 nyarán már készen állt az új épület. Az iskolaépítési program Bárczy István, Budapest polgármesterének terve volt, amely során harminchat új iskolát emeltek. Ennek a feladatnak úgy tudtak eleget tenni, hogy sok fiatal építésznek is feladatot adtak, többek között a Fiatalokhoz tartozó Györgyi Dénes, Kós Károly a Városmajori, míg Zrumeczky Dezső az Áldás utcai elemi iskolát tervezte meg. A Mária Terézia téri épület terveit Almási Balogh Loránd, az Iparművészeti Iskola tanára készítette. Ezzel kezdődött a tér arculatának átalakítása. Azonban már az iskola építésekor nekifogtak egy másik épület felhúzásának, amelyet szintén a régi házak eltüntetése révén valósíthattak meg.

A fővárosi magánépítési bizottság 1910. január 31-én tartott ülésén engedélyezte a központi távbeszélő épület Mária Terézia téri tervét.”2 A helyét a Mária Terézia tér 17., 18., 19. számú házak által elfoglalt területen jelölték ki, amelyeket az 1896 körül készült fotón a kép bal szélén láthatunk.

Az iskola épületére mondhatjuk, hogy annak előzményei a középkorra nyúlnak vissza, azonban a telefonközpont egészen új igényt elégített ki. Jelentőségét az is mutatja, hogy az első erre a célra létrehozott pesti épületet az uralkodó is meglátogatta. „A király szombaton délelőtt tekinti meg a Nagymező-utcai telefonközpont ujonnan épült palotáját.”3 Ez volt Budapest első „telefonépülete”, amely 1903-ban készült el, azonban rövid idő múlva már nem tudott a növekvő igényeknek megfelelni, és ezért szükségessé vált egy új központ létrehozása. Az épületre pályázatot írtak ki, amelyen a felkért szakértők a három bemutatott tervből választották ki a „Realitás” jeligéjű tervet. A benyújtó építész Ray Rezső Vilmos volt. Ray 1876-ban született. Az édesapja svájci építész, Ray Rezső Lajos, aki Zürichben és Párizsban tanult. 1870-ben Isztambulba utazva megállt Budapesten, és meglátva az itteni építészeti fellendülést, a magyar fővárosban telepedett le. Fia már itt született, az evangélikus gimnáziumban érettségizett, majd építészetet tanult Lausenne-ban és Münchenben. Apja 1899-ben bekövetkezett halála után átvette annak építészeti irodáját. Ifj. Ray Rezső korai alkotásai az eklektika világában születtek, ahogyan a kolozsvári postapalota épületén is láthatjuk. Semmi egyéni és eredeti, a megtanult formák és megoldások sokadszor ismételt bemutatása. Azonban a 20. század első évtizedében a historizáló stílusokkal együtt élő szecesszió, majd a lechneri építészetből kinövő nemzeti romantika kiszélesítette látásmódját. Ebben az időben Ray sokat foglalkoztatott építész volt. Ekkor készült terve alapján a Törley-mauzóleum, a Margitszigeten álló víztorony és a Pest vármegye Baross utcai bérházai, valamint a Bajza utcai iskola épülete is.

A telefonközpont tervezését egy külföldi tanulmányút előzte meg, amelyen az európai távbeszélő állomások épületében megvalósított tűzbiztonsági megoldásokat tanulmányozták. Nem véletlenül vált ez fontossá, hiszen Párizsban és Antwerpenben is tűz emésztette el a korábban épült telefonközpontokat. A Józsefvárosi Távbeszélő Központ építését 1910-ben kezdték el. Szerkezetének fő anyaga a vasbeton, de ezt elrejti a faragott mészkő- és klinkertégla-burkolat. A vasbeton szerkezetet Zielinsky Szilárd tervezte, akivel az építész a margitszigeti víztornyot is tervezte. „A józsefvárosi Mária Terézia-téren, a Német-utca sarkán nagy arányokban folyik az uj telefonpalota építése”4 számolt be róla egy év múlva a Pesti Hírlap.

Az épület két elkülönülő részből áll, az épületrészeket hosszú, keskeny udvar választja el. A Német utcai kétemeletes tömbben helyezték el a kapcsolótermeket. A telefonszárny földszintjét a műszaki berendezések foglalták el, a végén az üzemvezető mérnökök irodái és a tűzőrség szobái kaptak helyet. Az első emeleten sötétvörös alapon fehér ornamentumokkal díszített csempével burkolt falak határolták a 27,7 méter hosszú kapcsolótermet. A 11 méter széles, impozáns lépcsőház a gyors kiürítés lehetőségét biztosította. A megvilágításáról a közel 7 méter magas, Német utcára néző ablakok gondoskodtak. A csempeburkolat mellett a kapcsolószekrények mahagóni borítást kaptak, és a rövidebb homlokfalakon, a nagy ablakok mellett falképek voltak, amelyeket Vajda Zsigmond és Raksányi Dezső festőművészek készítettek. A világposta és a távbeszélő allegóriái mellett Morse és Thomson alakját is megjelenítették, valamint a budapesti telefonhálózat fejlesztésében jelentős szerepet játszó három igazgató mellett az építész alakja is megfestetett.

A Német utcai szárny homlokzata 5-3-5 tengelyes, amelynek a végét egy szintén háromtengelyes, de a többinél magasabb és különállóságát emeleti erkéllyel is hangsúlyozó rész zár le, ahol a mérnökirodák, a tűzőrség szobái, mosdók és raktárak voltak. A középső, háromablakos homlokzat mögött pedig a két épülettömböt összekötő, az udvari részen fedett folyosó csarnoka helyezkedett el. A Német utcai homlokzat alagsori ablakai végig egyforma félköríves záródásúak. A felette levő falsáv vízszintesen sávozott, lyuggatott kőburkolatú, amelyet a háromtengelyes homlokzati felületen tömzsi féloszlopok törnek meg. A bizánci kosároszlopfőre emlékeztető fejezeteken hullámos és csúcsos díszítő faragványok láthatók, míg az oszloptörzsön a négy díszítő mindegyike más formájú. Ez az elvont geometrikus díszítés folytatódik az emeleti szinten levő ablakkávákon is, gazdag fantáziával és változatosan, de végig stilizált geometrikus díszítéssel. A középrész azonban figurális díszítést is kapott. A hat puttó alakja mellett két ipari készülék – amelyek természetesen telefonok – domborműves mása is látható. A második emeleti ablakok alatti falsávon is megjelenik a telefonábrázolás. A főpárkány fölött, a sarkokon porcelánszigetelők térbeli ábrázolása tölti be a sarokdísz szerepét. A magasföldszinti ablakok szegmens ívvel zárulnak. Az e fölötti ablakok a kapcsolótermek falán nagyméretű osztott és félköríves záródásúak, míg a középrészen kisebb méretűek és két sávban helyezkednek el. A telefonpalota ezen szárnya funkciójának tökéletesen megfelelő, építészeti megoldásaiban változatos, ahogyan azt az ablaktengelyek ritmusában, az ablakformákban és a burkolatokban is láthatjuk.

A telefonközpont saroképület, a főhomlokzata a térre néz. Itt jelenik meg a funkcióból és tűzvédelmi szempontból fontos kettős arculat. Azonban az építész tehetségét mutatja, hogy a lábazat és a vízszintesen sávozott földszinti rész, valamint a felette levő téglaburkolat és az ezt lezáró áttört attika, a diadalíves főkapu, valamint a felette levő alacsony fal fizikailag is összeköti az épületrészeket. A kaputól jobbra levő tömb a legmagasabb, ötemeletes, magas tetővel fedett épületrész, ahol a földszinten egykoron posta működött, felette helyezkedtek el az irodahelyiségek. Ezt az épületrészt a Német utcai szárnnyal az emeleti szinten, az udvar közepén, széles főlépcső köti össze. Ez arra szolgál, hogy az ötemeletes részben elhelyezett öltözőt, étkezőt, társalgót stb. a hivatali szobákat és az irodákat a másik szárnyból is meg lehessen megközelíteni. A kapcsolótermek tér felé néző homlokzata egyszerű, az emeleti szintet egy nagyméretű ablak uralja. Az egyszerűséget a gazdag szobrászi díszítés ellensúlyozza. Ebben Damkó József volt az építész segítségére, aki a Törley-mauzóleum domborműveit is faragta. A magasföldszinti dombormű a hír átadását ábrázolja kiáltó és arra figyelő emberekkel és a háttérben megjelenő távíró- és telefonpóznákkal. A főpárkány fölött saroktornyokként egy-egy szoborcsoport emelkedik ki. Középen a Német utcai sarkon férfi, a másikon egy női figura áll, akik mellett kétoldalt ülő, térdelő alakok simulnak. A főalakok fején sajátos díszként porcelán szigetelők vannak.

Ray Rezső telefonközpontja olyan mű, amelyben sikerült a hasznosságot a műépítészet világával úgy összeegyeztetni, hogy az épület korának jellemző törekvéseit is integrálni tudta. Történelmi stílusokra is utal, de aszimmetriája, egyéni tömegformálása, épületdekorációja merített a szecesszió világából és az ekkor népszerű Fiatalok népi romantikájából is.

Bár az épület már 1913-ban készen állt, azonban a háború miatt csak 1917-ben sikerült részlegesen üzembe helyezni. 1917. július 14-én éjfélkor kezdte meg a működését. „Az uj telefonközpont, amely Európa legszebb telefonközpontja, 13.000 állomást fogadhat be.”5 – írták ekkor róla.

A telefonközpont épülete 2007 óta funkcióját vesztve üresen állt, felújítása 2016-ban kezdődött és 2020 végére fejeződött be. Azonban – ahogyan oly sok ipari létesítménynél láthatjuk – feladata megváltozik, mert a távbeszélő-palotát szállodává alakították át, ami sajátos ellentmondást eredményez. A hasznosságát a belső terek célnak megfelelő elrendezése adja, amely nem mindig illeszthető a meglévő építészeti szerkezethez.

Az az időszak, amikor a Mária Terézia – ma Horváth Mihály – téren megépültek a mai napig meghatározó építészeti alkotások, a magyar építészet virágkora volt, és ez tette lehetővé, hogy Ray Rezső egyéni látásmódú alkotásai megszülethessenek. Ray a Nagy Háború után is számon tartott építész volt, a „Budapesti Mérnöki Kamara választmánya 1927. évi július hó 8-án tartott ülésében a Kamara tagjai sorába fölvette [...].”6 Azonban ekkor már jelentős művek nem kerültek le rajzasztaláról. Utolsó fontosabb pályázatát 1937-ben nyújtotta be a Rudas fürdő környékének rendezésére. A következő évben, 1938-ban hunyt el.

 

 

Jegyzetek:

 

 

1 Budapest, 1910. augusztus 11.

2 Építő Ipar–Építő Művészet, 1910. február 6.

3 Pesti Hírlap, 1904. május 6.

4 Pesti Hírlap, 1911. november 16.

5 Az Est, 1917. július 14.

6 Magyar Mérnök és Építész Egylet Közlönye (1927).


« vissza