Felhasználónév: Jelszó: Elfelejtette a jelszavát?Regisztráció
Danube Institute
NKA
OTP Bank
Prima Prissima díj 2003
EEM
Príma-díj
Magyarország Barátai Alapítvány
Polgári Magyarországért Alapítvány
Batthány Alapítvány
Hungarian Review

A szegedi Dóm tér

A régi várost elpusztító 1879-es nagy árvíz után Szeged belvárosának jelentős részét újjá kellett építeni. Ez a megújulás az építészek számára is sok munkát jelentett, hiszen a monumentális városházát, köz- és lakóépületeket kellett tervezni és felépíteni. Az újjáépítéshez Európa sok részéről érkezett segítség, ennek emlékét őrzi több, fővárosokról elnevezett körút. A legnagyobb feladat a Fogadalmi templom megtervezése és felépítése volt. A szegedi dóm első terveit Schulek Frigyes rajzolta meg, majd Foerk Ernő áttervezése után 1913 augusztusában elkezdődött a kivitelezése, azonban a háború miatt kitolódott az építkezés folytatása és befejezése. 1924 karácsonyán tartották az első szentmisét az új templomban, de csak 1930-ban szentelték fel.

A magyar kultuszminiszter országos pályázatot hirdetett az egyetlen, szabályozási tervek alapján épült legnagyobb magyar vidéki városnak, Szegednek, új monumentális temploma előtti tér művészi megoldására. Ezért a kimagasló, korszakos kultúrtettéért gróf Klebelsberg Kunó minisztert a hála, elismerés és dicsőítés helyett, igaztalan, értelmetlen és kicsinyes támadások érték.”1 A dóm előtti tér abból a szempontból is izgalmas építészeti feladat volt, hogy a hazai városi terek döntő része a városfejlődés eredményeként alakult ki, míg itt az egészet egységes elképzelésnek lehetett alárendelni, ahogyan azt a pályázat bemutatásakor a Magyar Építőművészet folyóiratban Fábián Gáspár építész is kiemelte. A felhívásra 18 pályázat érkezett, az első bíráló bizottsági ülést 1927. december 17-én tartották, amelynek építész tagja Hültl Dezső, Sándy Gyula, Gyenes Lajos, Friedrich Lóránt volt és részt vett benne Glattfelder Béla megyéspüspök, valamint Somogyi Szilveszter, Szeged polgármestere, továbbá a város és a minisztérium kirendelt hivatalnokai. A kiírásban alapvető szempont volt, hogy a tér három oldalát azonos párkánymagasságú, földszinten árkádokkal tagolt, kétemeletes középületekkel kell övezni. A döntést 1928. január 10-én hozták meg, amelynek értelmében az első, négyezer pengős díjat Rerrich Bélának ítélték oda. A második Walder Gyula, a harmadik pedig Háry Gyula építészek terve lett. Walder neobarokk tervében utalást láthatunk a szegedi városháza formavilágára. A püspöki palota és az egyetem homlokzata barokk palotára hasonlító tagolásokat hordoznak. Kotsis Iván terve is figyelemreméltó. Fegyelmezett alkotás, a tetővonal egyforma, kivéve a tér végén levő két átjáró fölött, ahol magasabb, amely így irányítja is a téren átkelő utazót. Ötletes a tér oldalirányú bővítése, amellyel egyes épületrészeket kissé hátrébb helyezett. A tér végének íves lezárása kellemes optikai hatású.

A pályázaton részt vett Foerk Ernő, a dóm tervezője is, akinek tervében hátrányként emelték ki, hogy a püspöki palotát és az egyetemi épületet nagy nyílással két részre osztja, ezek az árkádsor nyugodt ritmusát erősen zavarják és a tér egységét a számtalan torony, orom és manzárdtető megbontja.

A tér egységes, zárt udvarszerű kiképzése, az olasz palotákra emlékeztető belső, három oldalt körbefutó árkádsorok, a félköríves boltívek stílusukban a dóm neoromán világához igazodnak, a téglaburkolat miatt is egységesnek hatnak. A boltívet tartó oszlopok és pillérek formálása szellemes és játékos. A tér felé néző homlokzatok nyílásai egy szinten helyezkednek el, az első emeleti ablaksor félköríves záródású, míg a felette levők szintén téglány formájúak. Az épületek két-, illetve a templommal szemben levő középső szakasz háromemeletesek. Az árkádfolyosó oldalába vagy elé a magyar történelem, művészet és tudomány kiemelkedő képviselőnek szobrait vagy domborműves ábrázolását helyezték, ez szintén Klebelsbergnek köszönhető, így itt magyar nemzeti emlékcsarnok jött létre.

A dóm tájolása nem követi a klasszikus keresztény templomokra jellemző keletelést, szentélye észak-északkelet irányú. A nyugatias oldalon van a kollégium és a püspöki palota, míg a másik oldalon az egyetem épületei, a tér rövidebb oldalán a kémia tanszék. A püspöki palota és szeminárium homlokzatát szentek szobrai díszítik. Ezeket a kor legkiválóbb épületszobrásza, Ohmann Béla készítette. Művét láthatjuk az emlékcsarnokban is, ahol Stróbl Alajos hagyatéka található, de később más szobrászok alkotása is helyet kapott itt, közülük néhányat, mint például Werbőczy István domborműves emlékművét később eltávolították. A Templom tér „az ország legszebb modern építőművészeti alkotása. Elgondolója és tervezője nemcsak az egyháznak és a tudománynak épített méltó hajlékot, hanem mindketten önmaguknak is örökbecsű emléket emeltek.”2 Így írt erről az építészeti együttesről felavatásának évében Ybl Ervin. A tér összhatásában a sötét klinkertéglák komor hatását a fények játéka oldja. A tér mérete lehetővé teszi a nagyszabású ünnepi játékok megrendezését. Az első előadás 1931. június 13-án a Magyar Passió volt.

 

Jegyzetek:

 

1 In Magyar Építőművészet, 1928. 2. szám.

2 Ybl Ervin: A szegedi templom-tér, In Magyar Építőművészet, 1930. 12. szám.


« vissza