Felhasználónév: Jelszó: Elfelejtette a jelszavát?Regisztráció
Danube Institute
Magyar Fejlesztési Bank Zrt.
NKA
OTP Bank
Prima Prissima díj 2003
EEM
Príma-díj
Magyarország Barátai Alapítvány
Polgári Magyarországért Alapítvány
Batthány Alapítvány
NMI
Hungarian Review

Megemlékezések Rákócziról Franciaországban

A párizsi Magyar Intézetben 2019. szeptember 13-án tartott La Hongrie et l'Europe a l'époque de François II Rákóczi (Magyarország és Európa II. Rákóczi Ferenc korában) című konferencia Tóth Ferenc, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet tudományos tanácsadója és Pálvölgyi Balázs, a párizsi Magyar Intézet munkatársa szervezésében jött létre. A II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelemmé választásának 315. évfordulója alkalmából tartott Rákóczi-emlékév keretében tizenkét előadó – főként francia és magyar, valamint egy-egy lengyel és spanyol kutató – részvételével tartott tanácskozás célja bemutatni a II. Rákóczi Ferenc történeti, diplomáciai, irodalmi, művészeti, hadtörténeti munkásságával kapcsolatos legújabb kutatási eredményeket.
A rendezvény résztvevőit Károlyi György nagykövet köszöntötte. Beszédében három pontban láttatta Rákóczi személyének és munkásságának aktuális jelentőségét: 1. Rákóczi egész életét és vagyonát a török hódoltságtól megszabadult Magyar Királyság önállóságáért vívott harcnak szentelte. 2. Életének minden szakaszában hangsúlyos szerepet játszott keresztény hite. Ahogy több művében is leírta: a Párizs közelében lévő grosbois-i kolostorban megtalálta lelki nyugalmát, s végrendelete szerint szívét ott temették el. 3. A szatmári békét megkötő két oldal – Ausztria részéről Pálffy János és Rákóczi részéről Károlyi Sándor – jól ismerte egymást, s egy olyan „intelligens békét” kötöttek, amely nem alázza meg a legyőzöttet.
A megnyitót Tóth Ferenc és Lucien Bély tartotta, áttekintést adva a korszak diplomáciai és hadtörténeti összefüggéseiről. A történelemmel kapcsolatos délelőtti szekció első előadásában Géraud Poumarède (Université Bordeaux Montaigne) bemutatta a török portánál folytatott, és a magyar emigrációval kapcsolatos francia diplomáciai manővereket. Kalmár János, az ELTE BTK Történeti Intézetének docense Rákóczi 1703-1711 közötti diplomáciai erőfeszítéseiről beszélt. Lucien Bély (Sorbonne université) Rákóczi inkognitó státuszának jelentőségét és fontosságát elemezte XIV. Lajos francia király udvarában: azáltal, hogy Rákóczi rangrejtve tartózkodott Franciaországban, sokkal közvetlenebbül, ceremóniák és kiadások nélkül érintkezhetett a királyi családdal. Núria Salles Villaseca barcelonai kutató bemutatta a Spanyolországtól II. Rákóczi Ferenchez titokban küldött ügynök, Jacques de Boissimène (1668-1757) ezredes tevékenységét. A nagykövet Rákóczi fejedelem érdekében III. Ahmet szultán udvarában (1717-1718) teljesítette küldetését. Miután Rákóczi egyik levelét elfogták, és így fény derült az egyezkedésre, Boissimène küldetése a Portához szóló misszióvá vált, és nemzetközi botrányt okozott, amely az ügynök visszahívásához vezetett. Adam Szabelski poznani kutató Rákóczi lengyelországi tartózkodásairól tartott előadást.
Az irodalomnak és képzőművészetnek szentelt délutáni szekció egyik előadója, Jean Garapon II. Rákóczi Ferenc emlékiratainak irodalomtörténeti jelentőségéről és francia kapcsolatairól beszélt. A Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézetének tudományos tanácsadója, Tüskés Gábor bemutatta előadásában a Rákóczi önéletrajzi írásaiban kirajzolódó Magyarország-képet. Egyed Emese, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem tanára a Bartha Ágnes Katalin által 2000 körül felfedezett, a törökországi száműzetésben játszódó Gróf Bonnévál című drámáról és annak 2011-es kolozsvári színreviteléről tartott előadást. Tóth Ferenc bemutatta a főként Mikes Kelemen Törökországi leveleiből ismert Kőszegi Zsuzsanna családjának történetét a Nantes-i és a La Courneuve-i Diplomáciai Levéltárban talált, valamint a család leszármazottai tulajdonában fennmaradt források alapján. Magam II. Rákóczi Ferenc 20. századi köztéri emlékműveiről tartottam előadást. Elemeztem az emlékművek típusait ikonográfia és funkció szempontjából, valamint a körülöttük tartott kiemelkedő megemlékezéseket.
Az előadásokból és az azokat követő tudományos vitákból rendkívül sokrétű és árnyalt kép alakult ki a magyar és európai történelem 18. századi eseményeiről, amelyeket az elmúlt mintegy kétszáz évben már sokat kutattak ugyan, de újabb források feltárásával további részletek látnak napvilágot. A tanácskozás zárszavában Tóth Ferenc professzor kiemelte a rendezvény legfontosabb tanulságait, és szó esett arról is, hogy a konferencia előadásait megjelentetik magyar és francia nyelvű kiadványban egyaránt.
A konferenciateremben a Magyar Emlékekért a Világban Egyesület Rákóczi-kiállítása bemutatta Rákóczi életének és emlékezetének helyszíneit, fényképekkel gazdagon illusztrált kétnyelvű (francia-magyar) posztereken. Az Egyesület elnöke, Messik Miklós ismertette a 15 tablóból álló, 8 országból származó Rákóczi-emlékhelyeket.
A konferencia résztvevői (az előadók, illetve a párizsi tömegközlekedés általános, egész napos sztrájkja miatt viszonylag kisebb létszámú hallgatóság) Tóth Ferenc vezetésével egy séta keretében megnéztek a Rákóczi-emigrációhoz kapcsolódó két épületet a párizsi Magyar Intézet közelében: az Hotel de Transylvanie-t (9 Quai Malaquais) és az Hotel Bercsényit (58 rue de Verneuil). Az utóbbi ház helyén állt korábban Bercsényi Miklós fia, Bercsényi László Ignác (1689–1778) háza, aki 19 éves korától II. Rákóczi Ferenc testőrségének századosa, majd 1758-tól Franciaország marsallja volt.


A konferencia másnapján, szombaton 10 órakor Kiss Ulrich SJ által celebrált szentmisével kezdődött a yerres-i Rákóczi-ünnepség. A Szent Kereszt felmagasztalásának ünnepén tartott prédikációjában Kiss rávilágított Krisztus keresztjének fontosságára Rákóczi életében és vallásosságában. Ezt követően, fél 12-kor kezdődött a koszorúzási ünnepség az 1937-ben felavatott Rákóczi-emlékműnél.

A Rákóczi-emlékmű és mellszobor Yerres-ben (Fotó: Tüskés Anna)

Ezen a helyen állt a grosbois-i kamalduli kolostor, ahol Rákóczi 1715-1717 között élt visszavonultan, és ahol elkezdte írni emlékiratait. A francia forradalomban teljesen megsemmisült kolostoregyüttes feltételezett helyén álló emlékmű 2010-ben Rákóczi bronz mellszobrával bővült, amely Borsi Antal sárospataki szobrászművész alkotása. Borsi Antal 2018-ban bekövetkezett haláláig minden alkalommal részt vett az évente megrendezett Rákóczi-emlékünnepségen.
A megemlékezésen jelen voltak többek között Borsi (Rákóczi szülőhelye) és Oroszlány (Yerres testvérvárosa) települések képviselői, Yerres városvezetése, magyar és francia részről egyaránt öt-öt zászlóvivő, valamint Yerres város fúvószenekara. Az ünnepség után az Orangerie-ben ebédet adott Károlyi György nagykövet. Délután 3-kor Tirts Tamás gyűjteményéből kiállítás nyílt az André Malraux-teremben. A kiállításon Rákóczi személyéhez kapcsolódó eredeti tárgyak (könyvek, metszetek) és festmények reprodukciói szerepeltek.


A két eseményről szóló videóbeszámoló megtekinthető a következő linkekre kattintva:
https://mtabtk.videotorium.hu/hu/channels/4394 
https://mtabtk.videotorium.hu/hu/channels/4412 


« vissza