Felhasználónév: Jelszó: Elfelejtette a jelszavát?Regisztráció
Danube Institute
Magyar Fejlesztési Bank Zrt.
NKA
OTP Bank
Prima Prissima díj 2003
EEM
Príma-díj
Magyarország Barátai Alapítvány
Polgári Magyarországért Alapítvány
Batthány Alapítvány
NMI

Sándy Gyula emlékezete


Foglalj magadnak tért a levegőből, határozott helyet az ég alatt.1

 

Hullámot vet az idő

 

Az időre mint lineáris folyamatra tekintünk. A múlt, jelen és jövő is ezt az egymásra következőséget fejezi ki. Néha azonban hullámot vet az idő, kitér a menetéből, majd oda tér vissza, ahonnan kiindult. Ilyen érzése van az embernek akkor is, ha félig megtagadva kell igazolni azt, amit nem kellene, hiszen egy megteremtett életmű magáért és az alkotó helyett is beszélt. Magyarázni és értelmezni lehet, de a szellemi alkotás örök, akkor is, ha tárgyiasult formája elpusztítható.

Munkáscsaládból származom. Soha katona nem voltam. Csendőrségnél, rendőrségnél nem voltam. Semmiféle politikai alakulatnak tagja nem voltam. Gyáram, nagy üzemem soha nem volt.”2

Ezeket a sorokat Sándy Gyula írta 1951-ben. Nem íróember volt ő, hanem építész. Közel hatvan templom terve született meg a rajzasztalán, és iskolák, középületek is szép számmal. Kifordult a világ, ha egy sokat megélt és hatvan éven át alkotó-oktató építész ilyeneket kényszerül írni.

Amit azonban Sándy ír, így nem teljesen igaz. Édesapja festőművész volt, aki Münchenben, Pilotynál tanult. Kari von Piloty a Művészeti Akadémia professzora, akinél olyan magyar művészek tanultak, mint Wágner Sándor, Szinyei Merse Pál és Benczúr Gyula. Idősebb Sándy Gyula azonban nem futott be olyan karriert, mint az említett Piloty-tanítványok, Kassán és Eperjesen tanított. Fia, ifjabb Sándy Gyula, 1868. július 25-én, Eperjesen született. Ez a Sáros vármegyei város az evangélikus egyház fontos központja volt, jelentősége a Caraffa vezette vésztörvényszék vérengzése után számottevően csökkent ugyan, de a nagy hírű evangélikus kollégiuma az oktatásban fontos szerepet töltött be. Többek között itt kapta meg végbizonyítványát 1819-ben Kossuth Lajos. A festőművészi lét és a magániskolák bizonytalanságával szemben nagy lehetőség volt, hogy a festő Sándy állást kapott a budai Egyetemi Katolikus Főgimnáziumban, és ezért a család 1871-ben Budára, a Toldy Ferenc utcába költözött, ahol az építész haláláig, tehát 82 évig élt. Nem ugyanabban a házban, mert 1916-ban saját ingatlant vásárolt.

A Sándy család evangélikus volt, és ezt a felekezeti hovatartozását haláláig megtartotta. Ez predesztinálta őt arra, hogy fontos szerepet vállalt a magyarországi evangélikus egyházban. Három evangélikus egyházközösség felügyelője és az Egyházművészeti Tanács tagja volt, ahogyan az 1951-es önéletrajzában említi. A Katolikus Gimnáziumban érettségizett, mely a főváros legrégebbi középiskolája (a török kiűzése után, 1687-ben Széchényi György esztergomi érsek alapította, és a várban működött, majd 1876-ban költözött a mai helyére, a Szabó Ilonka utcába). Ezt az épületet Lippert József tervezte, neoreneszánsz stílusban. Lippert neve nem annyira ismert, ennek oka, hogy kevés önálló terve volt, elsősorban műemlékek restaurálásával foglalkozott. Valószínűleg Sándyra nem ez az épület gyakorolt olyan hatást, hogy az építészetet válassza hivatásának. Önéletrajzában erről nem mond semmit, az öröklött rajzi adottságok és a térlátás, valamint a gimnáziumi magas szintű egzakt természettudományos oktatás játszhatott benne szerepet. A Magyar Királyi József Nádor Műszaki Egyetemen 1891-ben szerzett építészdiplomát. Jó időben és jó helyen. Kitűnő mesterei voltak, hiszen ez az időszak a magyar építészet virágkora volt. Steindl Imre és Pecz Samu mellett megismerhette a középkor építészetének a világát. Ez a historizmus kora, az európai építészet azon időszaka, amikor az igazodást a történelmi stílusok jelentették. Ezt oktatták az egyetemen, és ha szétnéztek Európában, de elég volt csak a közeli Bécs építészetére figyelni, azt láthatták, hogy ez így van rendjén, ez a kor hiteles építészete. Ugyanakkor ez a teljessé és tökéletessé vált világ már hordozta a törésvonalakat is. Új anyagok jelentek meg az műépítészetben, mint a vas és az acél, és az eklektika formaismételgetése helyett sokan gondolták, hogy az új kor új művészetet igényel. Minden művész keresi az útját, amely hitelesíti őt. Elágazódások vannak, és kitérőket is lehet tenni. Ezt látjuk Sándy generációjánál, többen az új stílus, a szecesszió követőivé váltak, mint évfolyamtársai közül például Komor Marcell és Hegedűs Ármin.

Sándy Gyula, miután megkapta a diplomáját, Pecz Samu tanszékén tanársegédi megbízást kapott, és az oktatás élete egyik meghatározó tevékenysége volt. Ugyanakkor részt vett Pecz Samu olyan munkáiban, mint a Szilágyi Dezső téri református templom és a Vámház körúti vásárcsarnok kiviteli terveinek elkészítésében, és az építkezés vezetésében is. 1914-től a Műszaki Egyetem II. Épületszerkezettan Tanszékének tanára volt, egészen 1939-ben történt nyugdíjazásáig.

 

Az első megbízások


Még Pecz tanársegédje volt, amikor Hódmezővásárhelyen több megbízást is elnyert. Első önálló épülete is itt született, ez a Református Főgimnázium, amely a millennium évében épült. Ezen az északi német középkori építészetet idézi fel, a téglahasználattal, ablak- és tetőformákkal.


A Református Főgimnázium épülete Hódmezővásárhelyen. Tervező: Sándy Gyula (Fotó: Ludmann Mihály)

A Sándy tervei alapján megépült úri kaszinó, amely közel van a városházához és a főtérhez, azt mutatja, hogy bár kétségtelenül az északi német középkori építészet volt rá legnagyobb hatással, de az ekkor széles körben hódító lechneri stílus is felkeltette az érdeklődését, ami természetesen ellentmondásos épületet eredményezett. A gimnáziumhoz hasonlóan itt is változatosak az ablakformák. A tagolt támpillérek és ezek zárása gótikus ihletettségű, azonban a burkolat vörös és sárga klinkerborítása és a stilizált vörös mezőben megjelenő növényi formákra emlékeztető elvont díszítések szecessziós játékosságot eredményeznek. A hódmezővásárhelyi református templom szintén a középkori német téglaépítészet világából táplálkozik. Ma az épület használaton kívüli, erősen romló állapotú. Ezek az épületek azt mutatják, hogy az építész egyéni világa és ennek alapértékei a századfordulóra már kialakultak.


A hódmezővásárhelyi úri kaszinó épületét 1901-ben adták át, az építtető Kaszinó Egylet Sándy Gyulát bízta meg a tervezéssel (Fotó: Ludmann Mihály)

 

Korszaktörések

 

Az az építészgeneráció, amely a századforduló körüli két évtizedben szerezte diplomáját, kivételes helyzetben volt. Munkákból nekik is kijutott, hiszen a Nagy Háború előtti időszak gazdasági és szellemi fellendülése sok feladatot adott számukra. Középületek, város- és megyeházak, kulturális intézmények, mint a színházak és a közművelődési intézmények, iskolák és lakóépületek hiányoztak leginkább, de szállodák, vásárcsarnokok és a közlekedéshez kapcsolódó hidak, pályaudvarok és a posták, távbeszélőközpontok is mind-mind új feladatot adtak és kihívásokat jelentettek.

A háború utáni időszak már jóval kevesebb megrendelést hozott. Budapesten előtérbe került a lakásépítés, más városokban különösen az iskola- és templomépítések igényeltek szakértelmet. Ekkor több háború előtt tervbe vett épület is elkészült. Ilyen például Budapesten a Rezső téri emléktemplom, Szegeden a Fogadalmi templom. Ezeket az épületeket 1914 előtt már megtervezték, de a háború után új pályázatot írtak ki, és így más valósíthatta meg. Az emléktemplom pályázatának győztese Lechner Ödön volt, de Kismarty-Lechner Jenő terve alapján épült meg, a Fogadalmi templomot pedig először Schulek Frigyes tervezte meg, de a háború után Foerk Ernő tervei alapján készült el. Sándy Gyula életművében is van egy ilyen épület, és ez talán a legismertebb alkotása, amely mostanában újra figyelmet kapott: a Buda-Krisztina körúti Postapalota. Az épület a Magyar Királyi Posta igazgatósági épületének készült. Az első terveket ifjabb Ray Rezső rajzolta meg, és eredetileg más helyszínre tervezték, a Józsefvárosi Távbeszélő Központ épülete mellé, azonban ez a központ a háború miatt nem épült meg. Ezután Hauszmann Alajos javaslatára nyilvános tervpályázatot írtak ki, ezen Sándy Gyula terve lett a győztes. A tervek már 1923-ban elkészültek, az épületet 1926-ban adták át. A Széli Kálmán tér felől nézve monumentálisnak hat, különösen a hengeres saroktorony miatt várszerű, nincsenek rajta jelentősebb kiülések vagy rizalit jellegű tagolások. Ugyanakkor játékos és könnyed a színessége miatt. Ezt a változatos anyagokkal éri el. Alul kőlábazatú, felette téglasávok és festett, vakolt felületek váltják egymást. Minden részlete valahonnan ismerős. Középkorias a két kapu, célszerűen az egyik az udvarba, a másik a lépcsőházba vezet, és így elválasztja a jármű- és gyalogosforgalmat. A zárt erkélyek szecessziós jellegűek, de az épület összhatásában a reneszánsz arányai és formavilága is megjelenik. Ennek legszebb részlete a főpárkány fölötti pártázat. Ezt mint építészeti formát a felvidéki reneszánsz ismerte és használta, ahonnan Sándy családja is származott. Ugyanakkor ezt már korábban Kismarty-Lechner Jenő is alkalmazta, mégpedig azért, mert nagybátyja nyomán ő is hitet tett a nemzeti stílus létrehozására, és ő ebben aló. században, főleg a Szepességben elterjedt építészeti megoldásban vélte felfedezni azt az előképet, ami ennek alapot adhat. Sándy már korábban is tervezett postapalotát, amely meg is épült Zágrábban, és szerényebb méretű Újpesten.


Az újpesti posta épületét Sándy Gyula tervezte, 1928-ban adták át (Fotó: Ludmann Mihály)

 

A templomépítő

 

Bár a Postapalota a legnépszerűbb és leglátványosabb alkotása, azonban életművében a templomok kaptak legnagyobb szerepet. Reök István írta róla 1951-ben, hogy 54 templomot tervezett, ebből 36 megépült. Ezekben az épületekben fontos a középkori igazodás és az a fajta puritánság, amely a protestáns templomokra jellemző. Templomai zömükben hosszházasak, mint a középkoriak, de a harmincas években már a centrális alaprajzzal is kísérletezett. Téglaburkolat és vakolt felületek váltják egymást, ez is egy kedvelt megoldása volt. A változatosságot és a legfeltűnőbb egyéni arcot az épületeinek toronykialakításában érte el. Templomai hangsúlyos eleme a napsugaras harangtorony, amelyet szívesen helyezett középre. Ismertebb budapesti templomai a budafoki, rákosszentmihályi, rákosligeti, pestújhelyi, kispesti evangélikus templomok és a fővároson kívül a nagytarcsai, győri és a székesfehérvári épületek. Templomai nagyobbrészt az evangélikus felekezet számára készültek, mind-mind egyediek és összetéveszthetetlenek.


Evangélikus templom, Győr (Fotó: Ludmann Mihály)


A rákosszentmihályi evangélikus templom, melyet a 150 éve született Sándy Gyula tervei alapján építettek
(Fotó: Ludmann Mihály)

 

A harmadik korszak

 

A második világháború utáni időszak először a romok eltakarításáról és az újjáépítésről szól. Az építészetben a magánpraxis megszüntetéséről és az építészek tervezőirodákba való betagozásáról, ahol a kollektív tervezés elfedte az egyéniséget. Sándy még ekkor is tervezett. Utolsó műve a siófoki evangélikus templom volt, amelyet 1948-ban álmodott meg, azonban erre közel negyven évet várt a felekezet, mert csak 1986-ban kezdték el építeni, ekkor azonban már Makovecz Imre terve alapján.

 

Kortársak és utak

 

Sándy Gyula ugyanabban az évben, 1868-ban született, mint Árkay Aladár.3 Árkay az építészeti útkeresésében bátran felhasználta a század első évtizedeinek európai törekvéseit, és ez később is igazodást jelentett számára, aminek eredményeként stílusa is folyamatosan alakult. Mindkettőjüknek a historizáló stílusokból táplálkozott korai művészetük, megérintette őket a szecesszió is, azonban ezután az útjaik elváltak. Sándy a kiforrott megoldásokban hitt és abban, hogy így hiteles és kifinomult egyéni a művészet, és nem tervgyárak készítik, aminek köszönhetően mindegyik épület egyforma. Árkay építészetében pedig állandóan az újat kereste, és így jutott el élete végén a városmajori Jézus Szíve plébániatemplomhoz. Milyen közel van a Postapalota és ez a templom egymáshoz térben, és mennyire távol érzelemben és eszmében!

Ha meghalsz, a lelkedből is virág nő / s ing leng a hitvány jövendők szelében.4

Sándy Gyula korának egyik legtevékenyebb építésze volt, és emellett kiterjedt szakirodalmi tevékenységet is folytatott. Épületszerkezettani tankönyvei jelentek meg, és mint tanár ezernél több okleveles építésznek a nevelésében vett részt. 1953. június 12-én halt meg. Emlékét számos épülete, könyvei és egy díj őrzik. A Magyar Építész Kamara elnöksége 2011-ben az Építőipari Nívódíjon belül Sándy Gyuláról elnevezett különdíjat alapított. A Postapalota pedig viszontagságos idők után megújul, és Buda Palota irodaház néven működik majd. A szél elül és az idő hulláma kisimul.


Sándy Gyula tervezte budapesti Postapalota felújítás kezdete előtt (Fotó: Ludmann Mihály)


Jegyzetek:

1 Babits Mihály: Ha nem vagy ellenállás.

2 Születtem... Magyar képzőművészek önéletrajza, 2002, Palatínus.

3 Ld. Ludmann Mihály: 150 éve született Árkay Aladár. Magyar Szemle, XXVII. évf. (2018. május-június)

4 Babits Mihály: Ha nem vagy ellenállás.



« vissza