Felhasználónév: Jelszó: Elfelejtette a jelszavát?Regisztráció
Danube Institute
Magyar Fejlesztési Bank Zrt.
NKA
OTP Bank
Prima Prissima díj 2003
EEM
Príma-díj
Magyarország Barátai Alapítvány
Polgári Magyarországért Alapítvány
Batthány Alapítvány
NMI

"Itt a keszthelyi zöld parton emelkedik a csendes helicon" - Cséby Géza Festetics-monográfiájáról

A gróf tolnai Festetics Györgyről szóló első monográfia csak néhány éve jelent meg, máris kezünkben tarthatjuk a másodikat. Míg Kurucz György 2013-as műve1 inkább történelmi, gazdaságtörténeti érdeklődésű, addig Cséby Géza könyve Festetics művelődéstörténeti szerepét vizsgálja behatóbban. A szerző áttekinti a gróf életpályáját, alaposan vizsgálja a magyar kultúrában és irodalomban betöltött szerepét, kiváltképp részletesek a kötetben a magyar költőkkel és írókkal való kapcsolatával foglalkozó, valamint a Magyar Minerva könyvsorozat kiadását és a keszthelyi Helikon Ünnepségek megrendezését taglaló fejezetek.

Az 1755-ben született Festetics György bécsi theresianumi tanulóévei során került a francia felvilágosodás eszméinek hatása alá, és feltehetőleg itt lett szabadkőműves is. Tanulmányai elvégzése után, atyja rosszallása ellenére katonai pályára lépett. Különböző huszárezredekben és a bécsi magyar nemesi testőrségnél is szolgált, majd közel húszévi katonai szolgálat után és az udvarral való összetűzést követően leszerelt, és keszthelyi nagybirtokára vonult vissza. A konfliktus oka Festetics egy beadványa volt, amelyben magyar huszárezredek békeidőben külföldön állomásoztatását ellenezte, és szorgalmazta a magyar szolgálati nyelvet, valamint magyar nemzetiségű tiszteket, majd később, egy 1797-es megyegyűlésen a nemesi insurrectiót ellenzőket támogatta, melynek hatására kitiltották Bécsből, és kamarási tisztségétől is megfosztották.

Az eladósodott és rossz helyzetben lévő családi majorság gazdasági modernizáláshoz szakemberekre volt szüksége, ennek is köszönhető, hogy 1797-ben megalapította Európa első felsőfokú mezőgazdasági szakoktatási intézményét, a Georgikont, de számos egyéb területen is támogatta a magyar tudományt és kultúrát. Nevéhez fűződik az első keszthelyi nyomda és posta, a hévízi gyógyfürdő kiépítése, keszthelyi iskolák és a csurgói gimnázium alapítása és fenntartása, támogatta a hazai sajtót (Magyar Hírmondó, Uránia, Hazai Tudósítások), mezőgazdasági szakkönyvek kiadását, és nemcsak a keszthelyi, de a pesti és kolozsvári színjátszást is. Megindította, majd az első három kötetét finanszírozta az első hazai könyvsorozatnak, a Magyar Minervának, 1817-től 1819-ig, haláláig pedig öt alkalommal rendezte meg a keszthelyi Helikoni Ünnepségeket. A császár és király februári születésnapján, valamint tavasszal megtartott ünnepségek a dunántúli költők, írók, tudósok és honorácior értelmiség összejövetele volt, ahol számos jelentős író megfordult, mint Berzsenyi Dániel, Kisfaludy Sándor, Dukai Takách Judit vagy Pálóczi Horváth Ádám, így a kor egyik kiemelkedő irodalmi központja volt. Festetics legfontosabb és legnagyobb hatású alapítása egyértelműen a jelenleg is működő Georgikon, de munkássága és későbbi kultusza a mai napig meghatározza Keszthely, Hévíz és környéke arculatát.

A gróf – már a kortársai szemében is – ellentmondásos pályáját azóta is talán Négyesy László jellemezte a legérzékletesebben: „Az aulikus főúr és a kuruc hajlamú magyar nemes mintha viaskodnának lelkében az elsőségért. Rengeteg vagyonánál fogva konzervatív arisztokrata, de a 18. század felvilágosodásával megfuttatva. Olvasmányaiból, társalgásból nem ismeretlenek előtte Voltaire eszméi. Érzi és magáévá teszi a 18. század társadalmi bölcselőinek azt az elvét, hogy a nagy vagyonnak a köz iránt nagy kötelezettségei vannak, s hogy jog csak ott van, ahol előbb kötelesség is van. Aprólékos takarékosság és grandiózus áldozatkészség, nagylelkűség és kicsinyesség, szívós, lelkes munkásság és állhatatlanság, nagyszabású conceptiók és töredékesség, bátor szókimondás és opportunizmus, saját személyére nézve az életmódban igénytelenség, de a család nimbuszáért fejedelmi pompa kifejtése, s az uralkodóházzal való összeköttetés ápolása, nála kisebb rangú jóravaló emberek iránt úri figyelem és barátság, de némelyekkel szemben némelykor önkény és szeszély is; dicsvágy és szerénység; mindez sajátságos keverékben jelentkezik egyéniségében és pályájában.”2

Cséby Géza igyekszik összegezni, értékelni Festetics munkásságát, és megállapítani helyét a magyar művelődéstörténetben. A fő kérdése, hogy a szakirodalom két jellemző értékelése, a saját arisztokrata reprezentációját támogató feudális főúr, vagy a társadalmi átalakulást, polgárosodást elősegítő, a magyar nyelv ügyét előremozdító modem mecénás között hol helyezkedik el Festetics személye és életműve.3 A szerző egyértelműen a két szemlélet közötti folytonosságot hangsúlyozza. Festetics György lehetőségeihez és vagyonához képest nagyban hozzájárult Keszthely és környéke felvirágzásához, és szívügyének tekintette a magyar irodalom és tudomány ügyét, és ebben mindenképpen unokaöccsének, Széchenyi Istvánnak az előfutára. Fontosnak tartanánk, hogy több ilyen, kiegyensúlyozottan összegző és újraértékelő mű szülessék meg a magyar arisztokrácia alakjairól.

A szerző a korábbi szakirodalom teljes körű összefoglalására törekszik, és könyvének külön erénye, hogy rengeteg nehezen hozzáférhető, néhány esetben kiadatlan elsődleges forrást tesz közzé, a függelékben pedig közli a Magyar Minerva teljes regesztrumát, valamint Berzsenyi Himnusz Keszthely isteneihez című verse kéziratának és kiadásainak összevetését. A művet bibliográfia, névmutató és a Festetics család keszthelyi ágának leszármazási táblája teszi teljessé. A műnyomó papírra nyomtatott, gazdagon illusztrált, nagy formátumú könyv külcsíne magas színvonalú, talán csak a túlságosan szellős tördelés zavaró néha, különösen a versidézetek és a névmutató esetében, de összességében egy rendkívül igényes kivitelezésű kötetet tarthat kezében az olvasó.

(Cséby Géza: A keszthelyi Helikon. Gróf Festetics György szerepe a magyar művelődéstörténetben. Pannon írók Társasága, 2017, Zalaegerszeg. 434 oldal.)



Jegyzetek:


 

1 Kurucz György: Keszthely grófja. Festetics György. Corvina Kiadó, 2013, Budapest.

2 Négyesy László: „Gróf Festetics György a magyar irodalomban" in: Lakatos Vince (szerk.): Keszthelyi Helikon. Keszthely, 1925. 45-46.

3 A kérdéssel részletesen foglalkozik Kurucz idézett monográfiája, és az őt recenzáló Fórizs Gergely is. Fórizs Gergely írása az első Festetics György-monográfiáról: http://reciti.hu/2014/2387



« vissza