Felhasználónév: Jelszó: Elfelejtette a jelszavát?Regisztráció
Danube Institute
Magyar Fejlesztési Bank Zrt.
NKA
OTP Bank
Prima Prissima díj 2003
EEM
Príma-díj
Magyarország Barátai Alapítvány
Polgári Magyarországért Alapítvány
Batthány Alapítvány
NMI

Szent László: magyar király, keresztény lovag, közös büszkeségünk

"A 2017-es esztendő Magyarországon és Lengyelországban is a Szent László-év jegyében zajlik. László, aki Árpád-házi I. Bélának és a Piast dinasztiából származó II. Mieszko király lányának, tehát egy lengyel hercegnőnek a frigyéből született, 940 évvel ezelőtt foglalta el a magyar királyi trónt. Krakkóban született, ahol apja a Szent István halálát követő magyarországi trónviszályok elől keresett és talált menedéket."

A 2017-es esztendő Magyarországon és Lengyelországban is a Szent László-év jegyében zajlik. László, aki Árpád-házi I. Bélának és a Piast dinasztiából származó II. Mieszko király lányának, tehát egy lengyel hercegnőnek a frigyéből született, 940 évvel ezelőtt foglalta el a magyar királyi trónt.

Krakkóban született, ahol apja a Szent István halálát követő magyarországi trónviszályok elől keresett és talált menedéket. Lengyelország fővárosában, Megújító Kázmér (Kazimierz Odnowiciel) udvarában talált Béla herceg a már említett lengyel hercegnőreaz ő nevében bizonytalanok a történészek, de általában Ryksa (Rycheza) néven szerepel. E kapcsolat gyümölcse volt László, aki élete első, mintegy nyolc évét Krakkóban töltötte. Lengyel környezetben nevelkedett, ezért nem csoda, hogyamint azt a néhány évtizeddel később, Ferdeszájú Boleszláv udvarában élt nagy krónikaíró, Gall Anonim írtalengyelnek tartotta magát.

Miután szüleivel és Géza bátyjával hazatértek atyja szülőföldjére, gyorsan beilleszkedett a magyar életvitelbe, szinte azonnal megszilárdult a magyar nemzethez való kötődése, és kialakult nemzeti hovatartozása, bár a lengyelek iránti rokonszenve mindvégig megmaradt. Annál is inkább, mivel az apja, majd később bátyja, Géza által a magyar trónért vívott újabb csatározásokban többször is a krakkói királyi udvarban keresett menedéket és kért segítséget rokonai: I. András király, majd fia: Salamon ellen. Először 1060-ban folyamodott segítségért, amikor az ifjú Boleszló herceg, a később Merész Boleszló néven uralkodó király volt hatalmon. Egyidős volt Lászlóval, és játszótársak lehettek a krakkói királyi udvarban. Most úgy hozta a sors, hogy a régi ismerősök látták vendégül, mint egykoron a magyar számuzötteket, és nyújtottak segítséget a gyermekkori barát apjának, Béla fejedelemnek, a trónért vívott küzdelemben. Boleszló velük együtt indult útnak hadserege élén Magyarországra. Legyőzték I. Andrást, aki belehalt a csatában szerzett sérüléseibe, és az általa alapított Tihanyi Apátságban lelt örök nyugalomra. Nem sokkal utána koronázták meg az új királyt, I. Bélát Székesfehérváron, de három évvel később bekövetkezett halála miatt ismét elkezdődött a hatalomért folyó harc. Az elhunyt király fiait megtámadta az előző uralkodó utóda, Salamon, aki IV. Henrik német–római császártól kért és kapott fegyveres segítséget. A három testvér: Géza, Lambert és László ismét Krakkóban talált oltalomra. 10ő4 elején térhettek haza, amikor ismét Merész Boleszló herceg sietett segítségükre. Az ő támogatásával kötött egyezséget I. Béla három fia Salamonnal. Felosztották az országot egymás között: mind a hárman külön fejedelemséget kaptak. Éveken át békességben éltek, egyezségben uralkodtak, közös politikát folytattak és viseltek hadat. A csatamezőkön mindhárman jeleskedtek, de különleges hírnevet László szerzett 10ő8-ban, a pogány kun vitézzel vívott győztes párviadalban. Ez a győztes csata emelte először legendák hősévé Lászlót.

Salamon és Géza Bizánc ellen vívott háborúinak idején, 1072-ben, a bizánci hadsereg nándorfehérvári visszaverése után, László seregei hátramaradtak hátvéd gyanánt, hogy Salamon törekvései ellen biztosítsák a testvér érdekeit is. Ezzel egy időben mindenki szövetségest keresett a további háborúkhoz. Salamon ismét a német seregeket hívta segítségül. I. Béla fiai, szokás szerint, a lengyel, valamint az orosz és cseh hadakat mozgósították. Igyekeztek megszerezni a német császárral konfliktusban lévő VII. Gergely pápa támogatását is.

1074 elején (unoka-) testvérgyilkos háborúra is sor került. A győzelem mindkét fél számára elérhetőnek tunt. A végső diadaltLászló zseniális stratégiájának köszönhetően a testvérek ünnepelhették. Lászlónak nagy hírnevet hozott a győzelem, Gézának pedigkirályi hatalmat, de apjához hasonlóan csupán három évig örülhetett neki. Mertmint már annyiszor – most is hadba szállt a hatalomért a fáradhatatlan Salamon. És mint eddig is, terveit megakadályozta az akkor már egy éve lengyel trónon ülő Merész Boleszló fegyveres közbelépése. A gyermekkori játszópajtás intervenciója megerősítette a Géza halála után a főurak által megválasztott László hatalmát a magyar trónon.

László és Boleszló barátságának történetében az utolsó aktus két évvel később következett be. Ezúttal a szerepek megcserélődtek: most Merész Boleszló kényszerült menedéket keresni a magyar királynál. Azért uzték el a trónról, mert Szaniszló krakkói püspökkel került konfliktusba, akit halálosan megsebzett.

Mint a krónikás közli, Boleszló nem szállt le lováról, miközben üdvözölte Magyarország királyát, gyerekkori barátját, pedig menedéket keresett Lászlónál. Az effajta viselkedés ma furcsának tunhet, mivel felsőbbrenduségi érzés kifejezését kelthette. Bizonyára a Lászlónak, atyjának és bátyjainak több esetben is nyújtott fegyveres segítség hatására alakulhatott ki benne.

A gőgös magatartás azonban semmire sem vezetett. A nem egészen negyvenéves lengyel uralkodó élete alkonyához közeledve háttérbe húzódott, és hamarosan meghalt. Egy legenda szerint egy kolostorban hunyt el.

Mennyivel más László további sorsának alakulása! Alakja még királlyá koronázása előtt legendává vált. Sőt a koronázási aktust is legendák szövik át. Egyesek szerint kétszer is megkoronázták, míg mások szerint egyszer sem, mert csak az „égi koronára vágyott.

Uralkodása alatt nagy hangsúlyt helyezett a rend megszilárdítására, valamint a keresztény hit megerősítésére. Három dekrétumot adott ki, amelyek közé az egyházjogon kívül – büntetőjogi (különösen a tolvajokra vonatkozó) törvényeket is bevett. Templomokat alapított, hitetleneket (pl. háborús foglyokat) térített, a keresztény magatartás mintaképe volt, és több honfitársának szentté avatását szorgalmazta. László király személyes elköteleződésének volt köszönhető a magyar szentek körének bővülése (István királynak, fiának, Imre hercegnek, Gellért püspöknek, valamint Zoerard-Andrásnak és Benedek zoborhegyi remetének a szentté avatása köthető nevéhez), ami által védőszenteket is adott az országnak.

Vallásosságát a krónikaírók testének és lelkének önsanyargatásával jellemzik. Felebarátaihoz fuződő viszonyából viszont a bőkezuséget, nagylelkuséget és könyörületességet emelik ki. A pápa politikáját pragmatikus szemmel nézte, noha az ő oldalán állt a császárral való konfliktust illetően. Gyakorlatiasak voltak a világi dolgokra és célokra vonatkozó nézetei is: fontosnak tartotta országa területének növelését. Sikerült hazájához csatolnia Szlavóniát és Horvátországot.

Az évek múlásával hírneve, dicsősége külföldön is egyre nőtt. Amikor 1095-ben keresztes hadjáratot hirdettek, hogy a Szentföldet felszabadítsák a szaracénok uralma alól, az „egész keresztény világ lovagrendje” Magyarország karizmatikus és legendás királyát bízta meg, hogy legyen a keresztény hadak vezetője. Nem adatott meg neki, hogy küldetését végrehajtsa. Mielőtt belefoghatott volna, Morvaországba indult, hogy megelőzze a polgárháborút. Útközben halt meg július 29-én, vagyis ahogyan az egyik róla szóló imádság mondja: „megszületett a menny számára”. A krónikák szerint a király halála nagy bánatot okozott alattvalóinak. Halála után, állítólag, az emberek három éven át tartózkodtak a mulatozástól és a tánctól Magyarországon.

1192-ben kanonizálták. A szentté avatás közben a nagyváradi katedrális fölött egy addig ismeretlen csillagot vettek észre, amelyik két órán át fényesen ragyogott. Szent László sírját 1556-ban „a protestánsok és a muzulmánok” is feldúlták.

A Képes Krónika így jellemezte őt: „Miután tehát isteni rendelésbol magára vállalta az ország kormányzását, nem az esendo, mulandó világi dicsoséget, hanem az égi hazát és az isteni dicsoséget igyekezett szívének egész szenvedélyével kiérdemelni. Mindig, minden ítéletében az Úr félelmét tartotta szem elott, de legfoképpen a biinvádi eljárásokban, ahol megtorlást vagy véres büntetést szokás kiszabni. Isteni sugallattól megvilágosítva ugyanis tudatában volt annak, hogy a király ne annyira uralkodjék, mint inkább rajta uralkodjanak. Ezért minden ítéletében, enyhítve a törvények szigorát, mindig a könyörületes szelídség elvét alkalmazta. A szorongatottak vigasztalója, az elnyomottak támogatója, az árvák kegyes atyja volt. Országának valamennyi lakója, tulajdonképpeni nevét megváltoztatva, Kegyes Királynak hívta. Ugyanakkor diadalmas, tisztelt, híres országgyarapító uralkodó volt, nem annyira e címek értelme, mint a tények valósága szerint: megnövelte ugyanis a magyar állam területét…

Szent LászlóKrisztus lovagjához” méltó érdemeiről Magyarországon abban a hiszemben énekeltek, hogy az egész világ csodálattal övezi: Téged dicsérnek szent zsolozsmával / Papok, diákok és várusnépek; / téged dicsér földnek kereksége, / mert téged dicsérnek Istennek angyeli.

Sőt az egész univerzum: Nekönk sziletíl Lengyelországban, / Mennybol adatál nagy csudaképpen. / másszor sziletíl szent keresztvíztol, / osödnek nevén László lon neved. / Mikoron méglen gyermekded volnál, / Kihoza Béla kerály jó Magyarországba, / hogy dicsekednél te két országban, / Magyarországban és Mennyországban.

Lelki értékeit dicsőítették, ami természetes, de rendkívüli férfias szépségét és fizikai erejét is megénekelték: Te arcul teljes, szép piros valál, / tekéntetedben embereknél kedvesb; / beszédedben ékes, karodban eros. / lám mendent te ejtesz, ki tevéled küzdik. / Testedben tiszta, lelkedben fényes, / szívedben bátor, miként vad oroszlán, / azért neveztek Bátor Lászlónak, / mikoron méglen i!ftúdad volnál.

Szent László kultusza elterjedt születésének helyén, Lengyelországban is, majd később a Két Nemzet Köztársaságában (Rzeczpospolita Obojga Narodów). Jagelló, a litván fejedelem, mielőtt elfoglalta a lengyel trónt, keresztény hitre térvén, Szent László nevét vette fel, majd elzarándokolt patrónusának sírjához. Később mint tudjuk – feleségül vette a magyar hercegkisasszonyt, Hedviget, aki aranybetukkel írta be magát nem csak a lengyel történelembe, hanem a lengyelek szívébe is. De már Jagelló előtt is voltak olyan lengyel uralkodók, akik Szent Lászlót választották védőszentjüknek: többek között Rőföcske (Kis) Ulászló, aki nevének fölvételekor, a szent nevét viselő templomot alapított Szydlówban, valamint a magyar történelemből jól ismert, utolsó keresztes vitéz, I. Ulászló, aki 1444-ben, húszéves korában, Várnánál veszett oda. De Szent László nevét megtaláljuk közel száz lengyelországi helységnévben is. Nem csoda, hogy épp őt,Krisztus lovagját”, a keresztény Európa egyik legkarizmatikusabb uralkodóját választotta patrónusául a magyarországi polónia is.



« vissza