Felhasználónév: Jelszó: Elfelejtette a jelszavát?Regisztráció
Danube Institute
Magyar Fejlesztési Bank Zrt.
NKA
OTP Bank
Prima Prissima díj 2003
EEM
Príma-díj
Magyarország Barátai Alapítvány
Polgári Magyarországért Alapítvány
Batthány Alapítvány
NMI

Az esztergomi studiolo és falképei – Új eredmények a magyarországi reneszánsz művészet kutatásában

Az esztergomi királyi vár Magyarország legfontosabb középkori és reneszánsz falképeit őrző műemléke. Itt található a magyar királyi kápolna kiemelkedő itáliai trecento együttese és Magyarország egyetlen épen megmaradt jelentős reneszánsz falképe, az Erények allegóriái. Prokopp Mária kutatása szerint is a studiolót feltehetően a könyvtáregyüttes részeként Vitéz János érsek, európai hírű humanista alapította, a középkori palota reneszánsz fejlesztésekor. A függőkertek, fürdő kialakítása mellett egyik legfontosabb gondja híres köteteinek elhelyezése, könyvtárának létrehozása lehetett, melyet közvetlenül a lakóterében, a fehér toronyban helyezett el. A polcok, faelemek meglétéről a falakon ma is meglévő fémcsonkok tanúskodnak. A könyvtáregyüttes nemcsak reprezentációul szolgált, hanem része volt az elmélkedésre, elvonulásra alkalmas studiolo is.

A studiolo, ahogy nevéből is következtethetünk, legközelebb a studiumhoz kapcsolódik, de definíciója, mely szorosan függ helyzetétől, vagy funkciójától is, leginkább a könyvtár, archívum vagy kincstárszoba egyvelegével határozható meg. Helyszíne lehet egy egyszerű olvasó-író („scrittoio”) berendezésű gondolkodó, olvasószobának, de lehet tágasabb, mindenféle különleges gyűjtemény elhelyezésére és védelmére alkalmas helyiség. Funkciója nyilvánvalóan függ tulajdonosától, területi elhelyezkedésétől, de az idők folyamán át is alakult. Valahol az akadémia és a múzeum eredete és bölcsője. A reneszánsz kor e különleges helyiségét Leon Battista Alberti úgy határozza meg, mint ahol „... a könyveimet, írásaimat és régi nekem tetsző dolgokat tartom elzárva, amit a no nemcsak olvasni nem olvashat, de még csak rá sem nézhet, kulcsra zárva szigorú sorrendben, mintha szent, vallásos dolgok lennének..." Irigykedve gondolhatunk Albertire - eltekintve a nőneműek kizárásától -, aki saját studiolót tudott magának létrehozni, ahogy a nagy reneszánsz uralkodók is szívesen alakítottak ki maguknak ilyen helyiséget, a publikumtól elzárt helyen. Vitéz studiolója talán Botticelli festménye alapján képzelhető el a legjobban, szerette magát - többek közt - Alberti köteteivel, illetve néhány különleges, akkori tudományos tárggyal körbe venni. A konferencia, ami - Sabinne Frommel kezdeményezése alapján, az esztergomi Vármúzeum szervezésében, közvetlen minisztériumi támogatással - itt került megrendezésre, az első volt a világon, amely ezt a témakört járta körül, próbálta meghatározni e különleges helyiség fogalmát, nemzetközi példákon, kutató építészettörténészek bemutatóin keresztül. Változatos palettával ismerkedhettünk meg, melyek közül az esztergomi, a hazánkban megmaradtak közül egyedüliként, különlegesen nagy értéket képvisel. Köszönheti ezt nemcsak az ország első egyházi emberének palotájában való elhelyezkedésének, de a tudományos és vallási meghatározó erő szellemiségének. Mindenesetre biztosak lehetünk abban, hogy kevéssé a teknősbékapáncélok vagy egyéb egzotikus tárgyak - ahogy portugál kollégánk állította a 16. századi portugál arisztokrata gyűjtemények alapján - tárolására, mint inkább a komoly tudományos művek és kötetek archiválására és tanulmányozására kialakított helyiség volt. Óriási különbség ez, mert a különleges „kacatok” helyett a szellemi ereje határozza meg a falak díszítését is. A komplex festészeti programban a világegyetemen, csillagképek (zodiákus ív) egészén át az emberi gondolkodás és tudomány megszemélyesítői lengik be a teret. Az Erényeket, az esztergomi allegorikus nőalakokat őrző terem páratlan jelentőségű az európai reneszánsz művészetben.


Sandro Botticelli: Szent Ágoston, freskó, Ognissanti, Firenze

Vitéz palotája a toronnyal együtt áldozatul esett az 1543-1683 között dúló török ostromoknak. A studiolo szintjét 340 éven keresztül föld és törmelék borította, mert a palota felsőbb, leomló emeletei betemették. Csak az 1934-38-as ásatások folyamán fedezték fel e nagy kincset. A feltárások során került napvilágra: az érsek studiolójának északi falán, a pilléres reneszánsz festett loggia alatt négy közel életnagyságú nőalak, az Arisztotelészi Etika négy kardinális erényének allegóriája: az Okosság, a Mértékletesség, az Erő és az Igazságosság. A loggia felett pompás reneszánsz ornamentikájú festett architráv emelkedik, amelyet a loggia pillérei előtt álló festett oszlopok tartanak. Az eredetileg körbefutó loggiaábrázolás, melyek fülkéi alatt további allegóriák vagy „múzsák" állhattak, a török ostromok alatt sajnos elpusztult, a terem külső fala leomlott.

Az utolsó kutatásaink szerint, melyeket folyamatosan végzünk a festmény milliméterről milliméterre való feltárása mellett, a már Vitéz által kialakított studiolóban, a festmények kicsit később, Giovanni D'Aragona, Mátyás sógorának érseksége alatt valósultak meg.

A képek legfelső felülete mára már visszahozhatatlanul elpusztult, ám a megmaradt alapfestés is olyan kiemelkedő színvonalú alkotást mutatott, hogy a kutatókat immár hét évtizede foglalkoztatta a kérdés: ki, vagy kik voltak e falképek, főképpen a különleges szépségű nőalakok alkotói? Ebben a tisztítások utáni, mai formában a festmény még sosem volt látható. Több réteg, tömítések, föld és átfestések alól kerül elő az eredeti réteg, a finom rajz, és a miniatűr vonások. A ma folyó restaurálást 2001-ben kezdtük meg vezetésemmel, az esztergomi királyi palota többi freskóinak kutatásával együtt. A studiolo siralmas állapotban volt, az 1938-as ásatásokat követően vasbeton szerkezettel lefedett terem több helyen ázott, a freskókon időnként folyt a víz. Elkerülhetetlen volt az Erények restaurálása is, hiszen, mint az a munka folyamán kiderült, ez egy többszörösen átfestett, áttömített, műanyagokkal átkent, rendkívül rossz állapotban lévő seccofestmény, melynek eredeti rétegei az átdolgozások következtében teljesen láthatatlanok lettek. Felületéről bármikor tenyérnyi darabok válhattak volna le.

A helyszín fontossága miatt igyekeztem a legmodernebb és legújabb kutatási eljárásokat alkalmazni, nemzetközi tapasztalataim alapján. Elsőrangú (holland, svájci) kutatások, számítógépes fototechnikai vizsgálatok - amelyek a szemmel láthatatlan rétegeket is képesek megmutatni -, réteganalízisek után kezdtem meg a tisztítást, majd 2008-ban elkészült a falképpel több mint egy évtizede foglalkozó kutatók feltételezése szerint Botticelli keze nyomát őrző Temperantia, azaz a Mértékletesség alakja. Ezt követően az Erények többi három alakjából a Fortitudo, azaz Erő alakja is láthatóvá vált, melynek feltételezésünk szerint ugyanaz az alkotója. Kutatásainkat az általam szerkesztett Az Erények nyomában című könyvben foglaltuk össze, 2009-ben.

Ennek a mikroszkóp alatti „feltárásnak”, az előző beavatkozások eltávolításának köszönhetően egy finom reneszánsz festmény alaprétegei kerültek elő, végre elénk tárult az eredeti mű, annak hihetetlen kvalitása. A kutatás során gombostűfejnyi részecskéket - aranyszemcsét és azuritot - fedeztünk fel, amelyek a felső finom rétegből megmaradtak. A pigment-, anyag- és keresztmetszet-analízisek után elméletben rekonstruálni tudjuk az egykori festmény szerkezetét. Az aranyozott hajú könnyed női alakok az azuritkék egű háttér előtt, a loggia építészeti eleme alatt állnak örökérvényűen, az emberiség egyetemes erkölcsi tanításait hirdetve, a számunkra kétségkívül legjelentősebb Studiolóban, mely megkapta az „Európai Örökség” elismerő rangját is.


A Temperantia letisztított feje, 2008 (Fotó: Studiolo)



« vissza