Felhasználónév: Jelszó: Elfelejtette a jelszavát?Regisztráció
Danube Institute
Magyar Fejlesztési Bank Zrt.
NKA
OTP Bank
Prima Prissima díj 2003
EEM
Príma-díj
Magyarország Barátai Alapítvány
Polgári Magyarországért Alapítvány
Batthány Alapítvány
NMI

Szerzőink

Ablonczy László (Bodroghalász, 1945) újságíró, kritikus. 1978–1990 között a Film Színház Muzsika munkatársa, 1991–1999 között a Nemzeti Színház igazgatója volt. 1999–2005 között Párizsban élt. F. m.: Nehéz álom Sütő András 75 éve (2002); Bartók Béla kertjében (2003); Múló levelek Párizsból (2005); Latinovits Zoltán élete, halála és feltámadásai (2011); Sinkovits Imre a Hargitán (2013); „Templom, parlament, kínpad: megannyi színpad” (2014). Bethlen Gábor-díjas (2002), az MMA rendes tagja.

Czakó Gábor (1942, Decs) író. József Attila-díj (1975), Kortárs-díj (1994). Legutóbb megjelent munkái: Világfasírt (Esszék, 1996), Aranykapu – Boldog Salamon király (Regény, 1999), Pannon krétakör (2001), Beavatás (Televíziós esszésorozat a Duna TV-ben 1997 óta, a szövegek hat kötetben), Hamvas Szótár (2002), Tündérfalva (Regénykert, 2006), Mondatok (Aforizmák, 2007), 99 magyar rémmese (2007.)

Ferdinandy György (Budapest, 1935), író, költő, kritikus, irodalomtörténész, egyetemi tanár. A francia írószövetség és a Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság tagja. 1956-ban Franciaországtól kért menedéket. 1959-ben a Strasbourgi Egyetemen irodalomtörténeti doktori címet szerzett. 1964–1976 között a Puerto Ricó-i Egyetem tanára. 1964–1970 között a Szomorú Vasárnap című irodalmi lap kiadója. 1976–1985 között a Szabad Európa Rádió külső munkatársa. A 2010-es évek óta Budapestre tette át a székhelyét. 2013-ban a Magyar Művészeti Akadémia tagja lett, de kilépett, majd 2015-től újra tagja a társaságnak. F. m: Sziget a víz alatt (L'île sous l'eau, 1960); Az év egyetlen napja (Le seul jour de l'année, 1964); Futószalagon (1965); A francia vőlegény (1993). F. d.: Del Duca-díj (1961), SaintExupéry-díj (1964), Az Év Könyve-jutalom (1993), József Attila-díj (1995), Márai Sándor-díj (1997), Krúdy Gyula-díj (2000), A nemzetközi PEN Club prózadíja (2000), A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (polgári tagozata, 2011), Arany János-díj (2015).

Gróh Gáspár (Budapest, 1953) irodalomtörténész, kritikus. 2017 júliusától a Magyar Szemle főszerkesztője. Pethő Sándor-díjas. F. m.: Egymásért vagyunk. (Tanulmányok, kritikák, 2000) Nézni a láthatatlant (Kisesszék, 2005), Határ.Oknélkül (Tanulmányok, kritikák, 2006), A következmények országa (2011), A magyarság rendeltetéséről (2013).

Illyés Mária (1944, Budapest) művészettörténész, műkritikus. 1975–1992ben a Szépművészeti Múzeum 19–20. századi gyűjteményében dolgozott. ĺrásai a 19. és 20. századi magyar és európai művészettel foglalkoznak. Édesapja, Illyés Gyula irodalmi hagyatékának gondozója. F. m.: 19. századi francia művek (magyarul és franciául, 2002).

Kodolányi Gyula (Budapest, 1942) költő, műfordító, irodalomtörténész. 1971–1990 között az ELTE tanára. 1972−1973-ban ACLS-, 1984−1985-ben Fulbright-ösztöndíjjal az USA-ban kutat és tanít. 1987−1990-ben részt vesz a rendszerváltoztató ellenzéki mozgalmakban. 1990–1994: miniszterelnökségi államtitkár. 1992 óta a Magyar Szemle, 2010-től a Hungarian Review főszerkesztője. 2004–2009-ben az Emory Egyetem (Atlanta, USA) tanára. Főbb elismerések: József Attila-díj (2002), Príma Díj (a Magyar Szemlével, 2003), a Köztársasági Elnök Érdemérme (2005). Főbb művei: Ökológiai kapcsolatok (Szerk. 1984), A létezés hálói (Amerikai költők, ford., 1990), Kentaurszárnyak (Esszék, interjúk, 1999), Táncban a sötéttel (Összegyűjtött versek 2002), Amerika ideje (Esszék, 2003), A hullám taraja (Esszék, interjúk, 2006), A fény rétegei (Esszék, 2010) Járj, merre tetszik (Válogatott és új versek, 2012), Szóló hangra (Esszék, tanulmányok, interjúk, 2012), Üzenetek W.Sh.-től Messages from W.Sh. (Improvizációk Shakespeare szonettjeire, 2014)

Kozma Huba (1943, Kiskunmajsa) muzeológus, tanár, újságíró. Az MDF elnökségi tagja, 1990–1994 között az MDF országgyűlési képviselője. A gazdakörök egyik újjászervezője. Pongrátz Gergely munkatársa, az általa szervezett kiskunmajsai ’56-os múzeum, Kapisztrán Szent János Kápolna és az ötvenhatos nyári táborok létrehozásának segítője.

Ludmann Mihály (1959, Debrecen) festőművész, művészettörténész, tanár. Az ELTE BTK filozófia szakán és a Képzőművészeti Főiskolán tanult, ahol 1989-ben diplomázott. Ezt követően középiskolában rajzot és művészettörténetet tanított. Festményei, grafikái a nyolcvanas évek második felétől szerepelnek csoportos és egyéni kiállításokon. Könyveket is illusztrált, főleg szépirodalmi műveket. Több mint húsz éve rendszeresen tart művészettörténeti előadásokat a Kossuth Klubban és más budapesti művelődési házakban. Önálló kötetei: A magyar építészet mesterei I. (2014), A magyar szobrászat mesterei (2015), Művészek a háborúban 1914–1918 (2015), A magyar építészet mesterei II. (2017). A Lechner összes (2017) című kötetben ő írta az építészeti leírásokat, Lechner Ödön életéről, minden munkájáról, valamint a nemzeti építészetről és a Lechner Ödön követőiről szóló tanulmányokat, emellett ő készítette a kötet öszszes fotóját. Fotókiállítása a budapesti 1956-os emlékművekről 2017 júniusában nyílt meg a Várnegyed Galériában. Rendszeresen publikál, a pestbuda.hu internetes folyóiratnak képzőművészeti kiállításokról ír kritikákat.

 

Makkai Ádám (Budapest, 1935) költő, nyelvész, műfordító, Makkai János és Ignácz Rózsa fia. A chicagói University of Illinois nyugalmazott profeszszora. Felsőfokú tanulmányokat az ELTE magyar–francia szakán folytatott, az 1956-os forradalom leverése után az Amerikai Egyesült Államokba emigrált. A Harvard Egyetemen B.A., a Yale Egyetemen M.A., majd 1965ben nyelvészdoktorátusi fokozatot (PhD) szerzett. Folyóiratokat, antológiákat szerkesztett, és egyetemeken tanított nyelvészetet. 1969-ben tagjai közé választotta az Amerikai Nyelvészek Társasága. F. m.: Idiom structure in English (1972); A csodaszarvas nyomában – A legszebb ezer vers költészetünk nyolc évszázadából (2002); In Quest of the Miracle Stag I-II. The Poetry of Hungary (2003). Díjai: Kossuth-díj (2011), Kossuth-nagydíj (2016), Magyar Szent István-rend (2016).

Sárközi Mátyás (1937), Sárközi György költő és Sárközi Márta fia, Molnár Ferenc unokája. 1956 óta Londonban él. 1956–1963 között Londonban újságíró volt. 1957–1961 között a londoni St. Martin Képzőművészeti Akadémia könyvillusztrátori szakán tanult, majd a BBC magyar osztályán dolgozott több mint 40 évig. 1963–1966 között a müncheni Szabad Európa Rádió, 1966–1977 között ismét a BBC magyar osztályának munkatársa. Novellái, kritikái, műfordításai az emigráns Irodalmi Újságban, a müncheni Új Látóhatárban, a chicagói Szivárványban jelentek meg. 1981–1984 között a Londoni Egyetemen irodalmat és történelmet tanult (BAHons). 1989 után tizenegy évig volt a Magyar Hírlap londoni tudósítója. Az Írószövetség választmányi tagja volt leköszönéséig. Szerkesztette az Angliai Magyar Tükör című folyóiratot. A British-Hungarian Fellowship elnöke volt. Elbeszéléseket, karcolatokat, irodalmi cikkeket és kritikákat ír. 2001-től az Inforádió londoni tudósítója. A Heti Válasz havi tárcaírója. F. d.: Nagy Imre-emlékérem (1993), József Attila-díj (2003), Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (2009), Köztársasági Érdemrend Középkeresztje a csillaggal (2013)

Stamler Ábel (Kaposvár, 1992), vallástudós. Az ELTE BTK Filozófiatudományi Doktori Iskola Vallástudomány programjának PhD hallgatója, a Magyar Szemle szerkesztője. Kutatási területei: katolikus spiritualitástörténet, középkori monasztikus szerzetesség, liturgiatörténet, összehasonlító spiritualitástörténet.

Szenti Tibor (Hódmezővásárhely, 1939) író, néprajzkutató. Könyvei: Vér és Pezsgő (1988); Vásárhelyi emlékeim (2007); A tanya (1979); Parasztvallomások (2008); Betyártörténetek (2000). Tagságai: Magyar Néprajzi Társaság, Magyar Orvostörténeti Társaság, Németh László Társaság, Berzsenyi Dániel Társaság. Díjai: Bölöni György-, (irodalmi, 1989), Darvas József-, (irodalmi, 1992); Péczely Attila-, (néprajzi, 1996); Pro Sanitate (egészségügyi, 2004); a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje (2010).

Tóth Klára (Nyíregyháza, 1953) filmkritikus, publicista. Dramaturgként több játékés dokumentumfilm munkálataiban vett részt. Kritikái, tanulmányai 1989 előtt a Filmkultúra és a Filmvilág folyóiratokban, később többek között a Forrás, Magyar Nemzet, Népszabadság, Élet és Irodalom oldalain jelentek meg. A Magyar Szemlének 1996–1999-ig szerkesztője, máig állandó filmkritikusa. A Magyar Művészeti Akadémia tagja.

 

Törő László Dávid (1990, Mezőtúr) doktorjelölt, DE-BTK Történelmi és Néprajzi Doktori Iskola. Egyetemista évei során Michel Foucault-nak a magyar történetírásra gyakorolt hatásával foglalkozott, jelenlegi kutatási területe és disszertációjának témája Eckhart Ferenc történészi munkásságának historiográfiai elemzése. Érdeklődése és kutatási tervei kiterjednek az osztrák–magyar történetírás kapcsolataira, vitáira is. Publikációs lista: https://tudoster.idea.unideb.hu/ tudomany/TORO.L.D

Varga Mihály (Karcag, 1965) közgazdász, politikus. 1990–1998 között az Országgyűlés Költségvetési, Adó-, Számvevőszéki és Pénzügyi Bizottságainak tagja. 1998–2000 között a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára, majd 2002-ig pénzügyminiszter. 2002–2006 között a Költségvetési és Pénzügyi Bizottság, 2006–2010 között a Költségvetési, Pénzügyi és Számvevőszéki Bizottság elnöke. 2010–2012 júniusa között Miniszterelnökséget vezető államtitkár, utána az egyes nemzetközi pénzügyi szervezetekkel való kapcsolattartásért felelős tárca nélküli miniszter, majd 2013 márciusától nemzetgazdasági miniszter. 2017 márciusától a Nemzeti Versenyképességi Tanács tagja.



« vissza