Felhasználónév: Jelszó: Elfelejtette a jelszavát?Regisztráció
Danube Institute
Magyar Fejlesztési Bank Zrt.
NKA
OTP Bank
Prima Prissima díj 2003
EEM
Príma-díj
Magyarország Barátai Alapítvány
Polgári Magyarországért Alapítvány
Batthány Alapítvány
NMI

Szerzőink

Anderson, Bruce (Orkney, 1949) Londonban élő újságíró és kommentátor. A Cambridge-i Egyetemen végezte tanulmányait. Minden jelentős brit újságban jelentek meg cikkei. Dolgozott a The Sunday Telegraph segédszerkesztőjeként és a The Spectator politikai rovatának szerkesztőjeként. 1990-ben jelent meg John Major: the Making of the Prime Minister (John Major: akiben minden megvan, hogy miniszterelnök legyen) c. könyve. Jelenleg a nemrégiben alapított Reaction című elektronikus újság kommentátora.

Bod Péter Ákos (Szigetvár, 1951) közgazdász, egyetemi tanár. 1990–1991-ben gazdasági miniszter, 1991–1994-ben a Magyar Nemzeti Bank elnöke. Jelenleg a Budapesti Corvinus Egyetem tanszékvezetője. A Magyar Szemle és a Hungarian Review közgazdasági szemleírója, a sajtó és média rendszeres szereplője. F. m.: A vállalkozó állam a mai tőkés gazdaságban (1987), Rendszerváltozás Kelet-Közép-Európában (Leszek Balcerowiczcsal, Václav Klausszal, 1997), Pénz, hatalom, erkölcs. Tanulmányok a gazdasági rendszerváltás időszakából (1997), A pénz világa a világ pénze (2001), Gazdaságpolitika (2002), Közgazdaságtan (2006), Az elpolitizált gazdaság (2011), Pénzügyi alapok. Tapasztalatok és tanulságok pénzügyi válság után (2012).

Csoóri Sándor (Zámoly, 1930 – Üröm, 2016) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, egyéb elismerései mellett kétszeres Kossuth-díjas és kétszeres József Attila-díjas magyar költő, esszéíró, prózaíró, politikus, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja. Magyar Írószövetség elnökségi és választmányi tagja, a Magyar Demokrata Fórum alapítóinak egyike, majd 1993-ig a mozgalom, később a párt elnökségi tagja. 1988-tól a Hitel szerkesztőbizottsági elnöke, 1992-től főszerkesztője. 1991-től 2000-ig a Magyarok Világszövetségének elnöke, a Duna Televízió létrehozásának kezdeményezője.

Gróh Gáspár (Budapest, 1953) irodalomtörténész, kritikus. A Magyar Szem le főszerkesztő-helyettese, a Köztársasági Elnöki Hivatal igazgatója. F. d: Pethő Sándor-díj, Magyar Érdemrend középkeresztje. F. m.: Egymásért vagyunk. (Tanulmányok, kritikák, 2000) Nézni a láthatatlant (Kisesszék, 2005), Határ. Ok. nélkül (Tanulmányok, kritikák, 2006), A következmények országa (2011), A magyarság rendeltetéséről (2013).

Dr. Grynaeus András (1968, Budapest) régész, dendrokronológus, gyakorló középiskolai tanár, egyetemi óraadó, a történettudomány kandidátusa.

Mahoney, Daniel J. 1986 óta tanít a Worcesteri Egyetemen, ahol jelenleg a Tudományos Kiválóság Ágostoni Katedráját foglalja el. Két könyve jelent meg az utóbbi években: The Conservative Foundations of the Liberal Order: Defending Democracy Against Its Modern Enemies and Immoderate Friends (A liberális berendezkedés konzervatív alapjai: a demokrácia megvédése új ellenségeivel és zabolátlan barátaival szemben, 2011), valamint The Other Solzhenitsyn: Telling the Truth about a Misunderstood Writer and Thinker (A másik Szolzsenyicin: az igazság egy félreértett íróról és gondolkodóról, 2014). Jelenleg a The Humanitarian Subversion of Christianity: Why the Christian Religion is Not the Religion of Humanity (A kereszténység humanitárius fellazítása: miért nem az emberiesség vallása a keresztény vallás) c. könyvén dolgozik, mely a St. Augustine Pressnél jelenik meg 2018 nyarán.

Megadja Gábor (1985) eszmetörténész, az NKE Molnár Tamás Kutató Központ kutatója. 2014-ben jelent meg Az utópia hegemóniája című kötete.

Sárközi Mátyás (1937), Sárközi György költő és Sárközi Márta fia, Molnár Ferenc unokája. 1956 óta Londonban él. 1956–1963 között Londonban újságíró volt. 1957–1961 között a londoni St. Martin Képzőművészeti Akadémia könyvillusztrátori szakán tanult, majd a BBC magyar osztályán dolgozott több mint 40 évig. 1963–1966 között a müncheni Szabad Európa Rádió, 1966–1977 között ismét a BBC magyar osztályának munkatársa. Novellái, kritikái, műfordításai az emigráns Irodalmi Újságban, a müncheni Új Látóhatárban, a chicagói Szivárványban jelentek meg. 1981–1984 között a Londoni Egyetemen irodalmat és történelmet tanult (BAHons). 1989 után tizenegy évig volt a Magyar Hírlap londoni tudósítója. Az Írószövetség választmányi tagja volt leköszönéséig. Szerkesztette az Angliai Magyar Tükör című folyóiratot. A British-Hungarian Fellowship elnöke volt. Elbeszéléseket, karcolatokat, irodalmi cikkeket és kritikákat ír. 2001-től az Inforádió londoni tudósítója. A Heti Válasz havi tárcaírója. F.d.: Nagy Imre emlékérem (1993), József Attila-díj (2003), Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje (2009), Köztársasági Érdemrend Középkeresztje a csillaggal (2013)

Dr. Sármány-Parsons Ilona művészettörténész, 1972–1983 között az MTA Művészettörténeti Intézetében dolgozott, majd 1984-től Bécsben él. Művészettörténetet és kultúrtörténetet tanított a budapesti Film- és Színművészeti Főiskolán, az ELTE-n, a Debreceni Egyetemen, a Nottinghami Egyetemen, a Bécsi Egyetemen és 1992 óta a Közép-európai Egyetemen (CEU) vendégprofesszorként. Kutatási területe az Osztrák–Magyar Monarchia építészete, festészete. Tanulmányai, könyvei ebben a témakörben jelentek meg.

Tófalvi Zoltán (Korond, 1944), történész, író, újságíró, tévészerkesztő. Fő kutatási területe: az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc erdélyi, romániai visszhangja, illetve a székelyföldi népi kerámia. Eddig tizenegy önálló kötete, több száz tanulmánya jelent meg az Amerikai Egyesült Államokban, Magyarországon, Svédországban, Németországban, Romániában. Több díjjal tüntették ki, köztük a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének és a Székelyföld című folyóirat nívódíjával 1997-ben, illetve 2002-ben. Az erdélyi, úgynevezett hazaárulási perekről három vaskos kötetet publikált, és megjelenés előtt áll a negyedik kötet. Megvédés előtt álló doktori disszertációjának témája: Az 1956-os magyar forradalomhoz kapcsolódó erdélyi „hazaárulási perek”.

Tóth Klára (Nyíregyháza, 1953) filmkritikus, publicista. Dramaturgként több játék- és dokumentumfilm munkálataiban vett részt. Kritikái, tanulmányai 1989 előtt a Filmkultúra és a Filmvilág folyóiratokban, később többek között a Forrás, Magyar Nemzet, Népszabadság, Élet és Irodalom oldalain jelentek meg. A Magyar Szemlének 1996–1999-ig szerkesztője, máig állandó filmkritikusa. A Magyar Művészeti Akadémia tagja.



« vissza