Felhasználónév: Jelszó: Elfelejtette a jelszavát?Regisztráció
Danube Institute
Magyar Fejlesztési Bank Zrt.
NKA
OTP Bank
Prima Prissima díj 2003
EEM
Príma-díj
Magyarország Barátai Alapítvány
Polgári Magyarországért Alapítvány
Batthány Alapítvány
NMI
Hungarian Review

A soproni Lőver Szent Margit-temploma

      Ez év március 1-jén Pápai Lajos megyés püspök konszekrálta az új Szent Margit-templomot a soproni Alsólőverben.
Sopron belvárosát annak déli részén, a Rákpatakot követően a 19. században épült vasútvonalak és állomásaik választották el a városi polgárok gyümölcsös, szőlős kertjeitől, a Lőverektől. A Lővernek nevezett terület több részre osztható. A kertvárosi jellegű Alsólőver 1900 körül épült ki enyhén emelkedő területen, közvetlenül a Déli vasút nagykanizsai vonala mentén. Az akkor még találóan Szegély útnak nevezett mai Mikovínyi utat követően az Alsólőver már a Soproni-hegység lábazataként egy meredekebb terület, melyet öt harántút tárt fel. Itt a kertek nagyobbak. 1890 után a lejtő felső peremén épült a városra szép kilátást biztosító Villa sor. A Felsőlőver távolabb esik a várostól, az Alsólővertől elválasztja az erdővel borított Sörházdomb, mely az egykor a tövében állott sörfőzdéről nyerte nevét. Eredetileg csak az Alsólőver kertvárosi része volt állandóan lakott, és fokozatosan látták el közművekkel. Az Alsólőver meredeken fekvő részén és a Felsőlőverben az épületek a gyümölcsös kezelését, a hétvégi tartózkodást, később az iskolai tanévzárástól a gesztenyeszüretig a nyaralást is szolgálták. A régi Alsólőver mintegy két kilométer hosszban és egy kilométernyi „mélységgel” követte a vasutat, a kisebb Felsőlőver a Sörházdomb, az Alomhegy és az 1945-ig önálló Sopronbánfalva közötti lejtőket foglalja el. A Lőver folyamatosan bővül még ma is.
Épültek a Lőverben középületek is. A Villa soron panzió, a Felsőlőver peremén a Kecskepatak és a Deák kút forrásvizét használó Erdei fürdő (ma a korszerűsített Lőver fürdő). Több vendéglő is nyílt. Az említett Villa soron felépült a Szent János- kápolna, mely az egyetemes műemlékvédelem sajátossága: a 19. század végén az új soproni városháza építése során, mai szemmel ítélve lelketlenül elbontott barokk kápolnát a soproniak megmentették, és anyagából a Lőverben szép új cserepes tetővel újból felépítették. A kápolna kis befogadóképessége és a központtól távoli excentrikus helye miatt természetesen kevés hívőt vonzott. A legtöbben a városi templomokba jártak istentiszteletre. A felsőlőveriek közül sokan a Nándormagaslat mögött fekvő sopronbánfalvi, egykor a pálosok, majd később a kármelita apácák kolostorának templomát látogatták.
A város sorsát 1921-ben eldöntő népszavazás után a Lőver erősen fejlődött. Megkezdődött az Alsőlővert körbeölelő és a Felsőlővert érintő, öt kilométer hosszú Lőver körút építése (ami majd csak az 1960-as években fejeződik be). 1934-ben és 1936-ban a két új Lőverszálló építése jelentett nagy előrelépést. Ezzel együtt járt a közművesítés (ami alig néhány éve vált teljessé). A második világháborúban megkezdett további szállodaépítés az 1950-es években a szanatórium létesítésével fejeződött be. Az eltelt fél évszázadban az Alsólőver a vasút és a Harkára vezető út között családi házas beépítéssel bővült, a Felsőlőver pedig a Nándorfasor mentén az Alomhegy oldalában Bánfalva felé bővült.
A Lőver nyári vendégeinek és egyre szaporodó állandó lakosainak igénye saját templom iránt egyre növekedett. A soproni polgárság mintegy fele-fele arányban oszlott meg az evangélikus és katolikus felekezetek között. Az evangélikus egyház az Alsólőverben jelentős területet vásárolt, és ott nagyszabású iskolaépítésbe kezdett. A Lőver területén álló templom építésének kérdését egyelőre az oldotta meg, hogy a második világháború előestjén a Szent Domonkos-rend az Alsólőverben, közel az említett Szegély úthoz Lőver-telket és házat vásárolt, majd az emelkedő tövében diákkonviktust épített. Ezt összekötötték az 1908-ban épült és a rend által megvásárolt Töpler-villával, melyben kis átalakítással két egykori lakószobából mintegy 80 hívőt befogadó kápolnát építettek, ehhez még egy harmadik szobából alakított sekrestye csatlakozott. A konvik- tus diákjai azonban mégis inkább a városba jártak templomba. Ezért Badalik Bertalan, a Szent Domonkos-rend főnöke a Töpler-villát a benne kialakított kápolnával együtt átadta plébánia létesítése céljából Apor Vilmos győri megyés püspöknek. A Lőver-villában a kápolnatér felett, az emeleten plébánia is elhelyezhető volt, amire a Lőver-lakó hívők lélekszámának megnövekedése miatt már nagy szükség volt. A később boldoggá avatott Apor Vilmos püspök 1945. március 1-jén avatta fel a Lőverek részére itt alapított új plébániát, és Árpádházi Szent Margit nevét adta neki. Boldog Apor Vilmos püspöknek a néhány nap múlva Győrött elszenvedett vértanúhalála előtt ez volt az utolsó jelentős egyházmegyei tevékenysége. Éppen az új plébánia alapításának napjaiban, 1945. március 4-én délelőtt Sopronnak az új plébániához közeli vasútállomásait erős amerikai légitámadás sújtotta. A szovjet vörös hadsereg pedig már a Vértesben várakozott a Bécset is elfoglaló támadás megindítására.
A második világháború után nemsokára elkezdődött, aztán hamarosan el is akadt egy új lőveri templom építésének tervez- getése. A vasárnapi szentmiséken egyre többen szorultak ki a kápolnatérből és ezért a vele egybenyitott lépcsőn ülve hallgatták a szentmisét. Így volt ez hetven éven át.
Először Megyer Attila budapesti építész terveinek megvalósítása keltett reményeket. Ő szovjet hadifogságban fogadalmat tett, hogy ha épségben hazaérkezik, díjtalanul tervez egy templomot. Kapcsolatba került Hajnal Antal volt tüzértiszttel, aki az első világháború borzalmainak hatására életpályát változtatott, és mint domonkos szerzetes Sopronba került. Ő lett a Lőver egyházközség plébánosa. Elhatározták a templom építését. A templom helye adott volt, ehhez a domonkos rend által korábban ugyancsak megvásárolt és a püspökségnek átadott, Szegély út menti szőlőskertet jelölték ki. Megyer Attila szép tervet készített, engedélyezési szinten. Sajnos a templomépítés céljára minden tekintetben alkalmas területet az állam nemsokára kisajátította, és cserébe a ma „hétpecséteseként ismert kis alsólőveri parkot adta át az egyháznak. A kisajátított Mikovinyi úti telket időközben beépítették. De 1948 után új templom építése már kivételes esemény volt.
A templomépítés csak egy fél évszázad után vált időszerűvé. Ehhez megfelelő helyet kellett kijelölni, a magas lőveri telekárak miatt lehetőleg egyházi tulajdonban levő telken. Ilyen azonban a Lőverek súlypontjában nem volt. A meglevő plébánia mögött levő kert közvetlenül csak meredek gyalogos úton megközelíthető. Végül a kápolnává alakított egykori Töpler-villához csatlakozó hegyoldalt választották. Ennek előnyei a következők voltak: A plébániát meg lehetett tartani, mert egyházi tulajdon volt. A meredek kertbe építés megkönnyítette egy urnatemető alagsori elhelyezését. A régi és megszokott harangláb felhasználása további megtakarítást tett lehetővé. A kert felső - Panoráma úti - bejáratánál megfelelő nagyságú parkolóhely nyílt. A gyalogosan érkező hívek közül az idősek és főleg az egykori konviktusban élő nyugdíjas tanárok részére a könnyen megközelíthető belső lépcsőhöz megfelelő befogadóképességű felvonó épülhetett. Két meghívásos tervpályázat után a régi Töpler-villánál történő építés javaslatát a püspök elfogadta. Az építkezés 2013 nyarán megkezdődött.
Az új templom háromszintes: az alagsorban 1500 urna elhelyezésére tervezett kolumbárium épülhet. A templom fő szintje közvetlenül a keskeny és meredek Szent Margit útról nyílik, 330 ülőhelyet biztosít, ehhez járul a karzat további 80 ülése.
A templomtestnek a lejtőbe illesztéséhez 6 ezer köbméter földet kellett kitermelni. A vasbeton tartófalakhoz való illeszkedés céljaira további 3 ezret a visszatöltés érdekében mozgattak meg. A falakra támaszkodó félelliptikus rétegelt fatartók közbenső alátámasztások nélkül hidalják át a templomteret, és meghatározzák a belső architektúrát. Ezek a tartók hordják a két irányban ívelt tető további faelemeit, a tetőszigetelést és a spanyol pala tetőfedést. Ebbe van a tető gerincén belevágva az ablak nélküli templomtérnek fényt biztosító felülvilágító. A külső architektúra fontos eleme a lejtőből kiemelkedő 15 m magas lépcsőtorony és a rajta álló 7 méter magas, impozáns megjelenésű, zártszelvényű, vastagfalú acélból készült hatalmas kereszt. Ez jelzi a város felé a templom helyét és jelentőségét. Az új templom kompozíciója különösen a Panoráma út felől látványos. A templom bejáratánál épített tégla támfal elemeibe égetett nevek emlékeztetnek azokra, akik a templom építését jelentős adományokkal támogatták.
A templom építésze Supka Kovács Tamás építészmérnök, akinek érdeme, hogy a sajátos terepadottságokhoz és a meglevő plébániához is megfelelően illeszkedő templomot alkotott. A szokásos templomkompozícióktól az épület a megközelíthetőségével, a részleges földbe süllyesztéssel, a szögletekben szegény alaprajzzal, valamint az ívelt főtartókkal a merően eltér. Az oltár felett a falat átfogó nagy feszület a templomtér finom záradéka. Az ívelő oldalfalak közé helyezett, kényelmes padsorok és a beépített gyóntatószékek színvonalasak, jól sikerültek.
A tervező építész mellett Varga Tamás statikus, Simon László belsőépítész, Kadnár Béla épületgépész munkája hathatósan segítették a projektvezető plébános, Bognár István atya kezdeményezését, majd lankadatlan fáradozását. Az építés műszaki és pénzügyi irányítását Báthory Tibor mérnök végezte. A belső tér képzőművészeti ékessége a keresztútnak az oldalfalakra helyezett 14 stációja. Az akrillal és temperával készült hátsó üvegfestés Triller-Wigesser Éva remekműve.
Az építkezés 300 millió forintba került. A jó helyválasztásnak és az elmúlt hetekben erősen megnövekedett látogatottságnak köszönhetően úgy tűnik, ennek a hosszú ideig tervezett épületnek a megvalósulása sokakat örömmel tölt el.


« vissza