Felhasználónév: Jelszó: Elfelejtette a jelszavát?Regisztráció
Danube Institute
Magyar Fejlesztési Bank Zrt.
NKA
OTP Bank
Prima Prissima díj 2003
EEM
Príma-díj
Magyarország Barátai Alapítvány
Polgári Magyarországért Alapítvány
Batthány Alapítvány
NMI
Hungarian Review

A Baross Gábor Társaság állásfoglalása - A hazai energiaellátás kérdésében

 

I.

 

A Baross Gábor Nemzeti Gazdaságpártoló Társaság a 2008. október 2-i ülésén Aszódi Attila egyetemi tanár, Felsmann Balázs korábbi szakállamtitkár, Barótfy István egyetemi tanár, Kaderják Péter intézetigazgató vitaindító előadása és számos szakértői hozzászólás összegzése alapján megállapította, hogy az energetika ügyében hazánk súlyos és nehéz stratégiai döntések előtt áll.

1. Magyarország energiaellátása túlzott mértékben függ külső tényezőktől. A függés kockázatának mérséklése, a beszerzési források diverzifikálása az utóbbi években nem valósult meg, különösen gondot jelent az ország energiaellátásában a földgáz nagy aránya. Annak ellenére, hogy a földgáz tiszta, felhasználóbarát energiaforrás, a magyar energiamérlegben - európai mércével mérten is - kiemelkedő súlya azt jelzi, hogy ezen a téren gyökeres fordulatra van szükség.

2. A megújuló energiaforrások aránya a jelentős állami támogatások hatására és a kutatási, technológiai fejlődésnek is következményeként növekszik, de jelentős arányváltozásra a közeljövőben sem számíthatunk. A Társaság szakértői számos hibát és hiányosságot (több rossz irányba ösztönző elemet) látnak a jelenlegi állami támogatási rendben, így ennek mielőbbi felülvizsgálatát javasolják. Jelentős geotermikus energiakincsünk kihasználása is messze van a lehetőségeinktől. A megújuló energiaforrások aránynövelését az Európai Unió is megköveteli hazánktól; de az aránynövelés azért is érdekünk, mert ezen a téren van leginkább esélye annak, hogy a hazai tulajdonú - kis-, közepes - vállalatok az energiaprogramba bekapcsolódhassanak.

3. Figyelemmel a klímaváltozás veszélyeire és a nagyarányú külső energiafüggőségünkre, a megújuló energiaforrások mellett alapoznunk kell az atomenergiára. Mielőbb tisztázandó az állami szerepvállalás kívánatos és megengedhető mértéke, és ezt követően elkerülhetetlen a hosszabb távú döntések meghozatala. Az atomenergia részarányának esetleges növelése azonban a gazdasági és technológiai tényezők mellett jelentős mértékben függ a társadalmi és a kormányzati elfogadottságától is. Az atomenergia jobb társadalmi megítélésében is döntő szerepe van a mindenkori kormánynak és a szakmai társadalmi szervezeteknek.

4. A Társaság megállapította, hogy kevés előrelépés történt az energiatakarékosság, illetve a tudatos energiagazdálkodás terén. A takarékos gazdálkodás döntően a felhasználói árak függvénye; azonban a lakosságot érintő árakat már jó ideje a pártpolitikai érdekeknek megfelelően határozzák meg. A Társaság ezért szükségesnek tartja a társadalom energiatudatosságának és környezettudatosságának megerősítését, a mainál kisebb arányú, de hatékonyabb és szociálisan igazságosabb támogatási rendszer kidolgozását.

A következő időszakban a mindenkori kormány egyik legfontosabb és elhalaszthatatlan feladata lesz az ország hosszú távú biztos működése érdekében a válaszok kidolgozása ezen stratégiai kérdésekre.

Budapest, 2008. október 9.

 

II.

 

A Baross Gábor Társaság 2008. november 3-i - közel 100 fő részvételével tartott, a nemzeti vagyon privatizációjával kapcsolatos - vitaestjén dr. Kovács Árpád, az ÁSZ elnöke, valamint dr. Csaba László egyetemi tanár és dr. Stumpf István volt miniszter értékelte a mai helyzetet.

Az előadásokból és a hozzászólásokból nyilvánvalóvá vált a privatizációs folyamattal és a mai állami vagyonkezeléssel kapcsolatos széles körű elégedetlenség. A privatizáció az utóbbi időkben nagymértékben alárendelődött a napi politikának, az államnak ma láthatóan nincs világos elgondolása arról, hogy milyen feladatokat kell szükségszerűen ellátnia, és ehhez milyen mértékű közvagyon szükséges. A piacgazdaságban a javakat és a szolgáltatásokat értelemszerűen a magántulajdonú vállalkozások állítják elő, de a közszolgáltatások széles köre miatt jelentős állami szerepvállalásra is szükség van.

A magyar állam nagy tömegű, bár jelentős részben elhasznált, és valós nyilvántartás nélküli vagyonnal lépett be a rendszerváltozás folyamatába. A politikai változások előtt a rendezetlen körülmények között meginduló vagyonszéthordás („spontán privatizáció”) 1990-ben a jogállami keretek között létrehozott állami vagyonkezelő szervezet hatására ugyan megállt, és kezdetét vette - a mai napig eltérő megítélésű - magánosítás. A privatizációs folyamat kormányonként jelentősen eltérő módon ment végbe, és mára már nagyobbrészt lezajlott.

A Baross Gábor Nemzeti Gazdaságpártoló Társaság a rendszerváltozás utáni privatizációs folyamatot hatásaiban és következményeiben sokoldalúan vizsgálta, rámutatva a mindenkori magyar kormány át nem hárítható felelősségére. Még ma is komoly vagyon van az állam (kisebbrészt az önkormányzatok) tulajdonában. E „maradék" vagyontömeg hatékony működtetése kiemelten fontos nemzeti kérdés annál is inkább, mert az elmúlt időszakban - Európában szokatlan módon - nagy ütemben csökkent a magyar állam vagyona, a sokszor meggondolatlan privatizáció mellett többek között a különféle vagyonvesztések hatására is.

Társaságunk aggodalmait megerősítette az Állami Számvevőszéknek (ÁSZ) az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Zrt. 2007. évi működéséről nyilvánosságra hozott jelentése, mely az állami vagyonvesztés számos esetét tárja fel. A számvevők az állami vagyonkezelő átláthatatlan gazdálkodásáról, a felelősök megnevezésének elmulasztásáról szólnak, arra is rámutatva, hogy a régebbi és a jelenlegi állami vagyonkezelő szervezetre bízott vagyonnak még mindig hiányos a nyilvántartása. A számonkérés elégtelensége miatt komoly kára keletkezett a magyar államnak, és így közvetve minden adófizetőnek, a tisztázatlan körülmények pedig növelik az országban ma amúgy is jelen lévő korrupciós veszélyt.

A Társaság álláspontja, hogy a közvagyon hatékony működtetéséhez tiszta felelősségi viszonyok és hatékony ellenőrző mechanizmusok szükségesek. Sikeres nemzetközi példák mutatják, hogy a jól működő állami szektor a nemzetgazdaság versenyképességének és a társadalom kiegyensúlyozott fejlődésének egyik záloga. Az utóbbi időben „az állam rossz tulajdonos” félrevezető tézise mellett a lehetségesnél is sokkal rosszabb hatásfokkal működtetik a megmaradt állami vagyont; ami csak súlyosbítja mai válságos helyzetet.

Társaságunk elengedhetetlenül sürgősnek tartja, hogy tartalmi viták kezdődjenek a társadalmilag szükséges állami szerepvállalásról, az állami vagyonnal kapcsolatos stratégiai célokról és a közpénzek felett döntést gyakorlók világos felelősségi viszonyainak megteremtéséről.

Budapest, 2008. november 13.

 

A Baross Gábor Társaság nevében:

Dr. Bod Péter Ákos elnök

Dr. Papanek Gábor társelnök

Dr. Pakucs János ügyvezető elnök

Dr. Halzl József társelnök

Dr. Závodszky Péter társelnök



« vissza