Felhasználónév: Jelszó: Elfelejtette a jelszavát?Regisztráció
Danube Institute
Magyar Fejlesztési Bank Zrt.
NKA
OTP Bank
Prima Prissima díj 2003
EEM
Príma-díj
Magyarország Barátai Alapítvány
Polgári Magyarországért Alapítvány
Batthány Alapítvány
NMI
Hungarian Review

Az Orczy tér

Az Orczy tér a Józsefváros kiemelkedő jelentőségű tere: itt kezd a belváros szigorú bérházas beépítése fellazulni, közlekedési csomópont, innen indul ki Pest egyik legjelentősebb egykori peremvárosához vezető Kőbányai út. Szomszédságában nemzetünk megannyi nagysága pihen a Kerepesi úti temetőben. Mutatkozik itt a Józsefvárosi pályaudvar sajnos felhagyott, romantikus stílusú, szép épülete, a MÁV első pesti állomása. (A pályaudvar forgalma és a józsefvárosi polgárok élete Jókai Mór Gazdag szegényekje olvasásakor ma is színesen jelenik meg előttünk.) És a közelben található a valahai pesti polgárság életében fontos tisztviselő telep is.

Itt találkozik a városépítő 19. század és a városfejlesztő ezredforduló, mert - immár közel két éve - befejeződött az Orczy Forum Városközpont építése. Tervezői Kévés György, Földvári Éva és Kovács András építészek. Kévés Györgyöt a mű elismeréseként két éve Kossuth-díjjal tüntették ki, ami ma is indokolja, hogy alkotásához fűzzünk néhány gondolatot.

Az építkezés időben és térben sokrétű. Előzményei a két világháború közti években lelhetők föl, amikor megtorpant a főváros nagyszabású fejlődése. Ezt követően hangsúlyosan mutatkozott, hogy itt van a Józsefvárosnak a vége. Akkor még villamos-végállomás is volt a téren, a 14-es a budai Újszentjános kórháztól idáig csettegett, s ha ritkán járt is, jelét adta annak, hogy az éledő Budának szüksége van erre a kapcsolatra. Hosszan tartó pangást követően azután 1990 körül szállodát terveztek ide. Meg is kezdték az építését, de abbamaradt. Mostani történetünk akkor kezdődött, amikor az építkezés gondolata ismét fölmerült.

Kévés György már két évtizede a szakma által nagyra értékelt munkásságot fejtett ki az Ipartervben, és külföldön is sok tapasztalatot szerzett és elismerést aratott, amikor feleségével, Földvári Éva építésszel és a körükhöz tartozó kollégákkal elkészítette az Orczy tér délnyugati peremének új beépítési tervét. Lakóházakkal, szállóval, üzletházakkal, irodákkal. Ez a sok elemből - különböző magasságú épülettestekből - összetett, tűzfalakat takaró, térfalat kirajzoló, intim belső teret körülölelő együttes már ebben az első elképzelésben is egységes, elsőrendű városképet mutatott. A megvalósulás érdemben az eredeti elképzelések szerint történt, mégis szinte lépésről lépésre változott. Igazodott mind újabb követelményekhez, illetve a változó-alakuló gazdasági lehetőségekhez. Másfél évtized után, mintegy az 1956-os forradalom fél évszázados jubileumára az Orczy Forum ékköveként, utolsó egységeként készült el a Katakomba Kápolna Magyar Kereszt plasztikája,.

Kévés György 1935-ben született, ifjúságát Sopronban töltötte, itt járta iskoláit, itt szívhatta magába az építészeti kultúra első impresszióit. Nemcsak a történeti belváros, hanem a belvárostól a Lőverig a 20. század jeles korai alkotásainak egész sorát megismerhette. A budapesti Műegyetemen folytatott tanulmányait követően - néhány kezdeti kitérő után - az Ipartervhez került. Már 38 éves korában Ybl Miklós-díjjal tüntették ki, főként a budai Meredek utcai teraszház, valamint az 1970-es évek elején értékes technikai fejlődést jelentő könnyűszerkezetes építési mód iskolák, bölcsődék és óvodák építésénél való alkalmazásáért. Vadász Györggyel készített tervei szerint épült az 1980-as években a soproni belvárosban a Szent György utca és az Új utca találkozásánál a foghíjbeépítés lakóházsorral. Ez is bizonyítja, hogy szemlélete mindenkor eredeti maradt, nem csatlakozott semmilyen irányzathoz, sem a dekor nélküli puritanizmushoz, sem a posztmodernhez. Úgy tűnik, hogy az időközben 70. életévéhez ért építész oeuvre-jének legjelentősebb alkotása mégis az Orczy téri együttes.

A takaratlan tűzfalak mindenkor a városkép sebei. A Visi Imre utca és a Szeszgyár utca meglevő épületeinek ezt a vonását a beépítés teljesen orvosolta. Az elsőnek elkészült Orczy irodaház (1996) vörös téglaburkolatú nagy tömbjét az ívelt, fehér téglaburkolatú sarkok és az ezekhez hasonló középrizalit előnyösen tagolják, az architektúra játékosságát a párkány alatti hatodik emelet hatalmas körablakai biztosítják. Maga a párkány, az ívelt tető és annak fémfedése is sajátos. Érdemben az architektúrának ezek a jellemző vonásai - de különösen a vörös tégla falfelületek - érvényesülnek az együttes többi egységén is. Így a lakóépületen, mely az irodaházzal szemben 1997-ben készült el, a Baross utcai falsíkba illeszkedő irodaházon (1999), a hozzá simuló lakóépületen, melynek a térfalat képező homlokfala átível a Baross utca torkolatában az Orczy térre (2004) és amely mögött a Forum két félpatkó alaprajzú lakótömbje és a központjukból kiemelkedő lakótorony épült fel (2005). A részlettől az együttesig sziporkázó ötlet, vérbeli építészeti kompozíció.

Felmerül a kérdés, hogy miért választotta Kévés György a nyerstéglafal-modort. Bizonyára nemcsak azért, mert a vakolatnál tartósabb, s színe miatt hangsúlyosabb a Józsefváros megannyi szürke régi bérházánál. Eza technika, kézművesmunka-igénye miatt ellentétben áll a nagyipari törekvésekkel, ezért a közelmúltban csak ritkán alkalmazták. Az észak-német Backstein-Gotik, a skandináv országok zord időjárásával szemben is dacoló lakóházak, lakótelepek és megannyi középület (gondoljunk Stockholm és Oslo városházaira), és az expresszionista építészet rövid életének néhány neves északi alkotása (Hamburgban a Chile ház) kétségtelenül már régóta nagy hatást gyakorolnak a magyar építészekre is. Néhány példa utalhat arra, hogy milyen meghatározó városképi jelentőségű és ezzel funkcionális rendeltetésük fontosságára-méltóságára utaló nyerstégla-falas architektúrájú épületek születtek nálunk. Hauszmann Alajos a múlt századforduló idején így tervezte a Duna-parti Műegyetemet, néhány évtizeddel később (1930) következtek Rerrich Bélának a szegedi Dóm teret szegélyező, újabb három évtizeddel később Jurcsik Károlynak a szekszárdi városközpontot meghatározó épületei. A kortárs építészetből Nagy Tamást említem, aki ebben a modorban több jeles középületet tervezett (legutóbb a gödöllői templomot).

Meg kell végül említeni, hogy Kévés György számára fontos, hogy a tervei szerint épülő alkotások sorsát végigkísérje a rajzasztaltól a kulcsátadásig. Nemcsak a kivitelezés irányításában vesz részt, de a szervezésben, s a finanszírozást is figyelemmel kíséri. És így bizonyára az építési hatóságokkal is néha-néha csatázik. Úgy mondja, hogy egyedül ez a magatartás biztosíthatja az épületnek az építész elképzelései szerinti színvonalas megvalósulását. Követendő építészeti magatartás ez, szerencsére mind több követőre talál. Az Orczy tér új épületei igazolják e magatartás helyességét. Alighanem ez is hozzájárult ahhoz, hogy az Orczy tér nyugati oldalának beépítése, városképi megoldása nemcsak a Józsefvárost gazdagítja, hanem az egész főváros díszére válik.



« vissza