Felhasználónév: Jelszó: Elfelejtette a jelszavát?Regisztráció
Danube Institute
Magyar Fejlesztési Bank Zrt.
NKA
OTP Bank
Prima Prissima díj 2003
EEM
Príma-díj
Magyarország Barátai Alapítvány
Polgári Magyarországért Alapítvány
Batthány Alapítvány
NMI
Hungarian Review

Politika - etikai alapon

A mai magyar közgondolkodásban alig-alig van jelen, sőt a társadalom egészét nézve teljesen hiányzik a keresztényszociális és kereszténydemokrata felfogás ismerete. Holott mindaz, aminek orvoslására a keresztényszocializmus gyakorlati megoldást keres, élő, létező gondja a világnak, s benne hazánknak is. Az emberiség fájó sebei: a szegénység, a társadalmi szolidaritás hiánya, a demokrácia torzulásai, a hol itt, hol ott fellángoló pusztító háborúk, az egyes országokon belüli érdekcsoportok meg nem szűnő ellenségeskedései gyógyírt várnak. A jelen politikai, társadalmi gyakorlat azt mutatja, hogy a különféle politikai rendszerek tehetetlenek ezekkel szemben. A keresztényszocializmus és a belőle kinövő kereszténydemokrácia felfogása e bajok kezelésére vagy legalábbis enyhítésére önálló elképzeléseket fogalmaz meg.
Ezt az elképzelést van hivatva megismertetni Szolnoky Erzsébet
Szociális igazságosság és keresztény szeretet című műve. Mindezt az elmúlt század elejének győri prelátusa, országgyűlési képviselője, a magyar keresztényszocializmus meghatározó alakja, Giesswein Sándor élete és művei elemzésén keresztül teszi. Ezt mutatja a mű alcíme is: Giesswein Sándor, a magyar keresztényszociális és kereszténydemokrata gondolkodás megalapozója.
A mű végigvezet bennünket Giesswein Sándor életén, akinek működését, politikai, társadalmi szerepét csak szűk szakmai kör ismeri; művei bemutatásával, bőséges idézetekkel, ezek elemzésével pedig a magyar keresztényszociális gondolkodás, a kereszténydemokrácia szellemiségével ismertet meg úgy, hogy a forrást, a kiindulópontot tárja fel. Az Előszó (Kovács K. Zoltán és Mészáros József tollából) a későbbi kereszténydemokrata politikus, Barankovics István méltatását idézi elődjéről: … a századforduló idején egy nagyszerű pap, az evangéliumi szocializmus első magyar gyakorlati apostola, a modern kereszténydemokráciának közép-európai előhírnöke, a béke-eszme világhírű magyar szószólója, az első keresztény munkásegyesület megalakítója, a szociális és demokratikus keresztény politikának tragikus hőse, nagy előfutárunk: Giesswein Sándor.
Giesswein Sándor foglalkozik teológiával, nyelvészettel, biblia- és kultúrtörténettel, történelembölcselettel, szociológiával. Remek memóriája és nyelvérzéke (négy nyelven publikált), nagy munkabírása. nagyívű tudományos pályát ígér. 1915-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választják. A tudós szellemhez erős szociális érzékenység társul. Tudományos munkásságával párhuzamosan egyre intenzívebben foglalkoztatják a társadalom bajai, elsősorban a szegénység, amely a modern világban oly szembeötlő igazságtalansággal van jelen. A társadalmi igazságtalanság – ez Giesswein Sándor szerint minden baj forrása – felismerése és az ellene vállalt küzdelem egyre inkább a politikusi pálya felé irányítják.
A 19. század második felétől az egyház újrafogalmazza társadalmi szerepét. XIII. Leó politikájában új vonás, hogy az egyháznak alkalmazkodni kell a megváltozott viszonyokhoz. Az egyház feladata a tanítás, az iránymutatás. Az iránymutatás alapját a Biblia, a szenthagyomány és a természetjog adja. A teremtett világban megismerhető Isten akarata, az egyház feladata az isteni akarat magyarázása. A társadalom nem nélkülözheti az egyház útmutatásait és a kereszténység erőfeszítéseit – írja Szolnoky.
Ebből következik, hogy a keresztény ember nem vonhatja ki magát a társadalmi feladatok vállalása alól. Ezzel a háttérrel megerősítve indul el Giesswein Sándor 1895-ben a politikusi pályán. Ekkor választják meg a Katolikus Néppárt győri csoportjának alelnökévé. 1905-től országgyűlési képviselő. Mandátumát haláláig megőrzi. Ha elgondolkodunk az 1905 és 1923 közötti világ és Magyarország történéseiről, ez bizony nem csekélység. Megnyerő egyéniség, meggyőző erő, igazságszeretet és feltétlen erkölcsi tisztaság jellemezték. Választóinak rendületlen bizalmát ezek biztosították. 1910-ben írja pártja elnökségének: Programom megválasztásában következetes voltam eddigi működésemben, mert társadalmi téren kifejtett tevékenységemben és nyilvánosan mindig azokat a szociálpolitikai elveket vallottam, melyek a szociális kérdéseknek ethikai alapon való megoldására vezetnek.
Sokszínű és szerteágazó elméleti munkáinak alapelvei a mai Magyarországon is aktuálisak. Egy 1922-es parlamenti beszédében ezt mondta: én, mint éppen egy keresztény felekezet papja tiltakozom az ellen, hogy a kereszténységet leplezésére használják olyan dolgoknak, amelyek éppenséggel nem felelnek meg a keresztény gondolatnak, midőn a faji gyűlöletet keverik össze a kereszténységgel, ami kezdettől fogva ellentétben van a kereszténységgel, mert a kereszténység egy, a fajok felett és a nemzetek felett álló dolog, és éppen a keresztény gondolat az, amely megteremti ebben a zűrzavaros világban a társadalmi békét, a nemzetek békéjét.
Politikai munkássága egyetlen alapeszmére épül: az Evangéliumon alapuló keresztény erkölcsiségből kiindulva lehet csak az emberiség nagy gondjaira megoldást találni. A szegénységet enyhíteni isteni parancs és társadalmi kötelesség; a békét megteremteni csak egy módon lehet: A Krisztus szeretete nélkül nem alkotjátok meg a nemzetek szövetségét…
A keresztényszocializmus definícióját így fogalmazza meg: A keresztényszocializmus szó elnevezése ama társadalompolitikai iránynak, mely a keresztény etika alapján akarja útját állni a hatalmaskodó individualizmus által előidézett társadalmi igazságtalanságoknak, s az egészséges társadalmi fejlődést ily természetű társadalmi reformok életbe léptetésével óhajtja biztosítani. A keresztényszocializmust tehát abban az értelemben kell vennünk, hogy az egy keresztény szociális reformnak összefoglalatja, rendszere, mintegy a keresztény igazságoknak a társadalmi és gazdasági életben való gyakorlati alkalmazása.
A család helyzetéről, a nő szerepéről, a nevelésről is abból az egységes világkép aspektusából beszél, amelynek alapja a keresztény hit és teológia.
Giesswein Sándor méltatásában egy-egy kritikai megjegyzés is helyet kap: A pártküzdelmek nem az ő doktriner alkatának valók, nem látta a hátsó mozgatórugókat, csoportokat, frakciókat. Felrótták, hogy gondolatait nem mindig a megfelelő fórumokon adta elő.
Témáját tekintve komoly érdeklődésre tarthat számot, e könyvtörténeti munkaként azonban valószínűleg csak szűk szakmai kör veszi kézbe. Pedig fontos volna, hogy ezek a gondolatok és ismeretek a társadalom működésének egészére hassanak.
(
Szolnoky Erzsébet: Szociális igazságosság és keresztény szeretet. Bp., 2003, Éghajlat Könyvkiadó)



« vissza