Felhasználónév: Jelszó: Elfelejtette a jelszavát?Regisztráció
Danube Institute
Magyar Fejlesztési Bank Zrt.
NKA
OTP Bank
Prima Prissima díj 2003
EEM
Príma-díj
Magyarország Barátai Alapítvány
Polgári Magyarországért Alapítvány
Batthány Alapítvány
NMI


A lapról

 

Az 1992 novemberében újraindított felújított Magyar Szemle 1996 végéig havonta egyszer, majd 1997-től kéthavonta kettős számmal, tizenkét íven, friss és magas színvonalú tanulmányokban, esszékben, aktuális szemlékben, interjúkban, valamint izgalmas régi dokumentumokban igyekszik átfogó képet nyújtani a közösségi és egyéni sorsunkat befolyásoló erőkről, a magyar és a külföldi szellemi élet különböző áramlatairól.

A folyóirat 1927 és 1944 között megjelent nagynevű elődjét Bethlen István volt miniszterelnök alapította, és a két világháború közti szellemi élet vezéralakjai, Szekfű Gyula történész, majd Eckhardt Sándor irodalomtörténész szerkesztették, anyagi fenntartását pedig a kormány és a hazai tőke elitje biztosította. A Magyar Szemle az ország korszerűsítésének és reformjának, a nemzeti és az európai gondolat egyesítésének, és a politikai középútnak kötelezte el magát. Jelképes jelentőségű, hogy a régi Magyar Szemle Magyarország szuverenitásának elvesztésekor, a német megszállással szűnt meg 1944-ben, az új folyóirat szerkesztése pedig szuverenitásunk visszanyerése után, 1992-ben indult meg. A Magyar Szemle újjáélesztésének gondolatát, e jelképek szellemében is, tevékenyen pártolta a néhai Antall József.

Az új Magyar Szemle egyben épít a Nyugaton megjelenő hasonló folyóiratok karakterére, stílusára is - mint amilyenek az Études, Le Débat, The National Interest, The Salisbury Review, Commentary stb. Ezek a folyóiratok nem az eladásokból vagy reklámból tartják fent magukat, hanem intézmények, think-tankok és kisebb-nagyobb magántámogatók állnak mögöttük Fenntartásukat tehát a stratégiai gondolkodás támogatása, az elitek korszerű tájékoztatása indokolja, és nem a kereskedelmi haszon.

Hagyomány és korszerűség, az értékek újjáteremtése, a magyar szellemi élet évszázados folyamatossága és határokon túllépő egysége, minden irányban nyitott értelmiségi tájékozódás, globális szemlélet, szellemi kísérletezés, a nemzeti újrakezdés stratégiái - ezek a törekvések, témák és eszmények alakítják a Magyar Szemle arculatát. Témáink igyekeznek mindent felölelni a gazdaságtól a tudományos kutatás etikájáig, a történelemtől a vallásig, a művészettől a filozófiáig.

Elsőrendű feladatunknak tartjuk azt, hogy megismerjük a jelen és a jövő magyar társadalmának problémáit és perspektíváját. Vizsgáljuk, hogy mi is történt Magyarországon az elmúlt tizenöt évben. Melyek a kibontakozó korszerű magyar polgári társadalom létrehozásának kulcskérdései és részfeladatai, s hogyan találkoznak ezek a világtendenciákkal? Milyen nemzetünk mentális és egészségi állapota? Melyek azok a kitörési pontok, ahol a magunk értékeit őrizve és kibontakoztatva lehetünk a korszerű világ részesei?

2003-tól az eddiginél is nagyobb hangsúllyal foglalkozunk azokkal az elvi és gyakorlati kérdésekkel, amelyeket az EU-csatlakozás tett aktuálissá akár a politikai élet, akár a társadalom különböző szereplői számára.

Szerzőink és olvasóink közt megtalálhatók a hazai szellemi és közélet vezető egyéniségei és tehetséges fiatalok, a nyugati magyar emigráció és a határon túli magyarság legjobb elméi, külföldi szakértők és döntéshozók. Hogy csak néhányat említsünk: a néhai Andorka Rudolf, Domokos Mátyás irodalomtörténész, Sütő András, Ács Margit író, Balla Bálint szociológus (Berlin), Zbigniew Brzezinski, Buda Béla pszichológus, Csurgay Árpád mérnök akadémikus, Chantal Delsol filozófus, Egedy Gergely politilógus, Erdő Péter bíboros, Freund Tamás agykutató akadémikus, a néhai Gyökössy Endre lekész és pszichológus, Herczegh Géza alkotmánybíró és történész, Jankovics Marcell rajzfilm-rendező, Jelenits István v. Piarista rendfőnök, Kántor Lajos író (Kolozsvár), Karátson Gábor író, festő, Kádár Béla, Keserű Katalin művészettörténész, Kopp Mária magatartáskutató, Kosáry Domokos, az MTA volt elnöke, Lámfalussy Sándor, az Európai Bank volt elnöke, Lánczi András politológus, Mádl Ferenc, Mohás Lívia író-pszichológus, Nemeshegyi Péter S. J., Nemeskürty István, Németh Zsolt, a néhai Nyíri Tamás teológus, Orbán Viktor, Péntek János nyelvész (Kolozsvár), Pozsgay Imre, a néhai Rabár Ferenc, Rónay László irodalomtörténész, Roger Scruton író-politológus, Somfai Béla S. J., Somody Imre vállalkozó, Sugár András, a T-Mobile Hungary vezérigazgatója, Szávai János irodalomtörténész, Tomka Ferenc vallásszociológus, Vitányi Iván szociológus, Vizi E. Szilveszter.

2003 decemberében az újonnan alapított Prima Primissima Díj második fokozatát nyerte el a Magyar Szemle - csapatunk ezzel elsőként kapta meg a díjat a a magyar írott sajtóban.

A Magyar Szemle szerkesztőbizottsága: Borbándi Gyula, Czakó Gábor, Horkay Hörcher Ferenc, Kulin Ferenc, Mellár Tamás.

A közhasznú Magyar Szemle Alapítvány igazgatósága: Bod Péter Ákos, Borostyánkői Mátyás, Entz Géza, Granasztói György elnök, Horkay Hörcher Ferenc, Jeszenszky Géza, Kodolányi Gyula.

A Magyar Szemle főszerkesztője Kodolányi Gyula, rovatvezetője Gróh Gáspár, olvasószerkesztője pedig Pápai Luca.


Budapest, 2016. január

Kodolányi Gyula
főszerkesztő


A Magyar Szemle számlaszáma: OTP 11707024-20332033.

Swift kód: OTPVHUHB


 

The New Magyar Szemle

 

In November 1992 a group of intellectuals launched the monthly Magyar Szemle (Hungarian Review), a non-partisan survey of politics, the economy, society, the arts and intellectual life. In choosing their title they paid homage to an earlier review under the same title which was forced to terminate publication in March 1944 when Nazi troops invaded Hungary.

Under its great editors, historian Gyula Szekfű and literary historian Sándor Eckhardt, the earlier Magyar Szemle was the most distinguished forum of the best minds of Hungary, of the famous and the young, right and left, government experts and opposition critics, between the two wars. Therefore, also prompted by the active encouragement of the then Prime Minister, József Antall, we thought it appropriate to re-launch the review after the country had regained its sovereignty in 1991, with the departure of the last Soviet troops from Hungarian soil.

In a radically changed Hungary and a new global environment, after half a century, Magyar Szemle strives to follow its predecessor in its broad ranging taste and exacting standards in substance and layout, and its concern for the strategic issues of the times. At the same time, it intends to resuscitate and introduce approaches and subjects which were banned or neglected during four decades of indoctrination and manipulated ignorance in Hungary.

The assumption of the editors is that even in Hungary, which eked out a degree of freedom in the aftermath of the 1956 revolution and thus fared best among the communist-ruled nations, a mentality of inertia, spiritual confusion and stupor are left as a legacy of totalitarianism. Individual and community initiative must be revitalized, in order to create a healthy civil society. A host of ideas and values, some very ancient, some very new, must be introduced. We need another "revolution of quality", as demanded by novelist and thinker László Németh in the Thirties.

Therefore, the new Magyar Szemle aims to mobilize, beside well-established contributors, figures who were forced aside or underground, as well as the very young and very new. We lay stress on reaching out to the prominent members of our expatriate communities in the West, and to leading Hungarians in the neighboring countries. Both groups are represented in our Editorial Board. We also print articles by foreign contributors in each issue, often as a first publication.

Some of the latter include Zbigniew Brzezinski, Roger Scruton, James Hillman, John Gray, Jeffrey Sachs, Cardinal Jean-Pierre Lustiger, Ronald Asmus, Radek Sikorski.

Magyar Szemle aims to have a grasp of the problems and perspectives of the new Hungary, and the local and global issues of the free world which it has been re-entering in the last fifteen years. We devote special attention to fostering the idea of European and transatlantic integration in Hungary, and to their institutional operation and their new challenges. Our authors include policymakers, Members of Parliament, writers, university professors, scientists, journalists, the clergy, professionals from diverse fields, students.

Magyar Szemle shares goals with all who help create a stable pluralist democracy in Hungary, open to new ideas and to international communication. To this end, we are asking you to join us with your support.


January 2016

Gyula Kodolányi
Editor-in-Chief

 
The Directors of Magyar Szemle Foundation: Ákos Péter Bod, Mátyás Borostyánkői, Géza Entz, György Granasztói, Ferenc Horkay Hörcher, Géza Jeszenszky, Gyula Kodolányi.

The Editorial Board of Magyar Szemle: Gyula Borbándi, Gábor Czakó, Ferenc Horkay Hörcher, Ferenc Kulin, Tamás Mellár.

Bank account: Hungarian National Bank 11717124-20332033

Swift code: OTPVHUHB